PÁL APOSTOLNAK A GALÁTZIABELIEKHEZ ÍRT LEVELE
Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6.
- Pál, apostol (nem emberektõl, sem nem ember által, hanem Jézus Krisztus által és az Atya Isten által, a ki feltámasztotta õt a halálból);
Csel. 2,24.,
Csel. 2,32.
- És a velem levõ összes atyafiak, Galátzia gyülekezeteinek:
- Kegyelem néktek és békesség az Atya Istentõl, és a mi Urunk Jézus Krisztustól,
1 Kor. 1,3.
- A ki adta önmagát a mi bûneinkért hogy kiszabadítson minket + e jelenvaló gonosz világból, az Istennek és a mi Atyánknak akarata szerint.
Gal. 2,20.,
Tit. 2,14.
- A kinek dicsõség örökkön örökké! Ámen.
- Csodálkozom, hogy Attól, a ki titeket Krisztus kegyelme által elhívott, ily hamar más evangyéliomra hajlotok.
- Holott nincs más; de némelyek zavarnak titeket, és el akarják ferdíteni a Krisztus evangyéliomát.
Csel. 15,1.
- De ha szinte mi, avagy mennybõl való angyal hirdetne is néktek valamit azon kívül, a mit néktek hirdettünk, legyen átok. +
1 Kor. 2,2.,
1 Kor. 15,3.,
1 Kor. 16,22.
- A mint elõbb mondottuk, most is ismét mondom: Ha valaki néktek hirdet valamit azon kívül, a mit elfogadtatok, átok legyen.
- Mert most embereknek engedek-é, avagy az Istennek? Vagy embereknek igyekezem-é tetszeni? Bizonyára, ha még embereknek igyekezném tetszeni, Krisztus szolgája nem volnék.
1 Thess. 2,4.
- Tudtotokra adom pedig atyámfiai, hogy az az evangyéliom, melyet én hirdettem, nem ember szerint való;
1 Kor. 15,1.,
1 Kor. 15,3.
- Mert én sem embertõl vettem azt, sem nem tanítottak arra, hanem a Jézus Krisztus kijelentése által.
- Mert hallottátok, mint forgolódtam én egykor a zsidóságban, hogy én felette igen háborgattam az Isten anyaszentegyházát, és pusztítottam azt.
Csel. 9,1.,
Csel. 9,2.
- És felülmultam a zsidóságban nemzetembeli sok kortársamat, szerfelett rajongván atyai hagyományaimért.
Fil. 3,5.,
Fil. 3,6.
- De mikor az Istennek tetszett, ki elválasztott engem az én anyám méhétõl fogva és elhívott az õ kegyelme által,
Csel. 9,15.,
Jer. 1,5.
- Hogy kijelentse az õ Fiát én bennem, hogy hirdessem õt a pogányok között: azonnal nem tanácskoztam testtel és vérrel,
Csel. 9,5.,
Csel. 9,15.
- Sem nem mentem Jeruzsálembe az elõttem való apostolokhoz, hanem elmentem Arábiába, és ismét visszatértem Damaskusba.
Csel. 9,8.,
Csel. 9,20.
- Azután három esztendõ mulva fölmentem Jeruzsálembe, hogy Pétert meglátogassam, és nála maradtam tizenöt napig.
Csel. 9,26.
- Az apostolok közül pedig mást nem láttam, hanem csak Jakabot, az Úr atyjafiát.
- A miket pedig néktek írok, ímé Isten elõtt mondom, hogy nem hazudom.
- Azután mentem Siriának és Ciliciának tartományaiba.
Csel. 9,30.
- Ismeretlen valék pedig szeméyesen a Júdeában levõ keresztyén gyülekezetek elõtt;
- Hanem csak hallották, hogy: A ki minket üldözött egykor, most hirdeti azt a hitet, a melyet egykor pusztított.
Csel. 9,13.,
Csel. 9,21.
- És dicsõíték bennem az Istent.
Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6.