35. Fejezet: ÉSAIÁS PRÓFÉTA KÖNYVE

1. Örvend a puszta és a kietlen hely, örül a pusztaság és virul mint őszike.
2. Virulva virul és örvend ujjongva, a Libánon dicsősége adatott néki, Karmel és Sáron ékessége; meglátják ők az Úrnak dicsőségét, Istenünk ékességét.
   Ésa. 40,5., Ésa. 40,9., Ésa. 60,1.
3. Erősítsétek a lankadt kezeket, és szilárdítsátok a tántorgó térdeket.
   Jób. 4,4., Jób. 12,12.
4. Mondjátok a remegő szívűeknek: legyetek erősek, ne féljetek! Ímé, Istenetek bosszúra jő, az Isten, a ki megfizet, Ő jő, és megszabadít titeket!
   Ésa. 40,10., Ésa. 59,20.
5. Akkor a vakok szemei megnyílnak, és a süketek fülei megnyittatnak,
   Mát. 11,5.
6. Akkor ugrándoz, mint szarvas a sánta, és ujjong a néma nyelve, mert a pusztában víz fakad, és patakok a kietlenben.
   Ésa. 43,19., Ésa. 48,21., Ésa. 49,10., Ésa. 49,11.
7. És tóvá lesz a délibáb, és a szomjú föld vizek forrásivá; a sakálok lakhelyén, a hol feküsznek, fű, nád és káka terem.
   Ésa. 49,10.
8. És lesz ott ösvény és út, és szentség útának hívatik: tisztátalan nem megy át rajta; hisz csak az övék az; a ki ez úton jár, még a bolond se téved el;
   Ésa. 49,11., Ésa. 62,10., Ésa. 52,2., Ésa. 52,11., Ezék. 44,9., Ésa. 42,16.
9. Nem lesz ott oroszlán, és a kegyetlen vad nem jő fel reá, nem is található ott, hanem a megváltottak járnak rajta!
   Ésa. 11,6., Ésa. 11,7., Ésa. 65,25.
10. Hisz az Úr megváltottai megtérnek, és ujjongás között Sionba jönnek; és örök öröm fejökön, vígasságot és örömöt találnak: és eltűnik fájdalom és sóhaj.
    Ésa. 51,11., Zsolt. 126,1., Zsolt. 126,2.