11. Fejezet (Szent Máté)

1. Amikor Jézus befejezte a tizenkét tanítványának adott utasításait, továbbindult, hogy tanítson és hirdesse az igét az ottani városokban.
   
2. Keresztelő János követsége. Amikor János a börtönben hallott Krisztus tetteiről, elküldte (két) tanítványát ezzel a kérdéssel:
   
3. "Te vagy-e az, akinek el kell jönnie, vagy mást várjunk?"
   
4. Jézus így válaszolt: "Menjetek, jelentsétek Jánosnak, amit hallotok és láttok:
   
5. vakok látnak, sánták járnak, leprások megtisztulnak, süketek hallanak, halottak föltámadnak, a szegények pedig hallgatják az evangélium hirdetését.
   
6. Boldog, aki nem botránkozik meg bennem."
   
7. Jézus tanúsága Jánosról. Amikor azok elmentek, Jézus beszélni kezdett a néphez Jánosról: "Miért mentetek ki a pusztába? Hogy széltől lengetett nádat lássatok?
   
8. Vagy miért mentetek ki? Hogy finom kelmébe öltözött embert lássatok? Aki finom ruhában jár, királyi palotában lakik.
   
9. Miért mentetek hát ki? Hogy prófétát lássatok? Igenis, mondom nektek, prófétánál is nagyobbat.
   
10. Ez az, akiről az Írás mondja:
    "Nézd, követemet küldöm színed előtt,
    hogy elkészítse előtted az utat."
    
11. Bizony mondom nektek: asszonyok szülöttei között nem támadt nagyobb keresztelő Jánosnál. De aki legkisebb a mennyek országában, nagyobb mint ő.
    
12. Keresztelő János napjaitól fogva mindmáig a mennyek országa erőszakot szenved és az erőszakosok ragadják el azt.
    
13. A próféták és a törvény Jánosig mind ezt jövendölték.
    
14. Ha tudni akarjátok, ő Illés, akinek el kell jönnie.
    
15. Akinek füle van, hallja meg.
    
16. A nép konoksága. Kihez hasonlítsam ezt a nemzedéket? Hasonlít a piacon tanyázó gyermekekhez, akik odakiáltják pajtásaiknak:
    
17. Furulyáztunk, de nem táncoltatok,
    Siránkoztunk, de nem zokogtatok.
    
18. Eljött János, nem eszik és nem iszik, azt mondják rá: ördöge van.
    
19. Eljött az Emberfia, eszik-iszik, és azt mondják rá: lám, a falánk, borissza ember, a vámosok és bűnösök barátja! A bölcsességet azonban művei igazolták."
    
20. A megátalkodott városok. Akkor korholni kezdte a városokat, ahol a legtöbb csodát tette, mert nem tértek meg.
    
21. "Jaj neked, Korozain! Jaj neked, Betszaida! Ha Tíruszban és Szidonban történtek volna a csodák, amelyek nálatok történtek, már régen szőrzsákban és hamuban tartottak volna bűnbánatot.
    
22. De mondom nektek: Tírusznak és Szidonnak tűrhetőbb sorsa lesz az ítélet napján, mint nektek.
    
23. Te meg Kafarnaum! Vajjon az égig emelkedel? A pokolba süllyedsz. Ha Szodomában történtek volna a nálatok történt csodák, a mai napig állna.
    
24. Egyébként mondom nektek: Szodoma földjének tűrhetőbb sorsa lesz az ítélet napján, mint neked."
    
25. Jézus hálaadása. Abban az időben Jézus így szólt:
    "Áldalak téged, Atyám, mennynek és földnek Ura,
    mert elrejtetted ezeket a bölcsek és okosak elől,
    és a kisdedeknek jelentetted ki.
    
26. Igen Atyám, így tetszett neked.
    
27. Mindent átadott nekem Atyám:
    senki más nem ismeri a Fiút, csak az Atya,
    és az Atyát sem ismeri senki, csak a Fiú,
    és az, akinek a Fiú ki akarja jelenteni.
    
28. Jöjjetek hozzám mindnyájan,
    akik elfáradtatok és meg vagytok terhelve:
    én felüdítlek titeket.
    
29. Vegyétek magatokra igámat
    és tanuljatok tőlem,
    mert szelíd vagyok és alázatos szívű,
    s így nyugalmat találtok lelketeknek.
    
30. Az én igám édes,
    az én terhem könnyű."

3. A kérdés nem János kételyét fejezi ki, hiszen fogsága előtt már ötször tett nyilvános tanuságot az Úrról (Mt. 3,11; Jn. 1,19; Jn. 1,29; Jn. 1,35; Jn. 3,35). Azért kűldte tanítványait Jézushoz, hogy az ő kételyüket oszlassa el.

4-5. Az Úr feleletül tetteire hivatkozik, amelyek Izaiás jövendölése szerint (Esa. 35,5-9) a messiási korszak beköszöntését igazolják. Lukács szerint (Lk. 7,21) Éppen akkor gyógyított meg sok beteget.

6. Boldog, aki nem vár a Messiásban földi királyt, s alázatosságán és szegénységén nem ütközik meg.

10. Mal. 3,1

11. János minden nagysága ellenére is még az Ószövetséghez tartozik. Az Újszövetség annyira felülmúlja az Ószövetséget, hogy a legkissebb keresztény is nagyobb Jánosnál, mivel felszőbb rendbe, a kegyelem rendjébe tartozik.

12. Ez az erőszak az üdvösség akadályainak küzdelmes elhárítása, a bűnnek és a rendetlen hajlamoknak a kiirtása, a bűnbánat, az erény és a jócselekedetek erőszaka.

14. Illés Próféta Malakiás jövendölése (Mal. 3,1; Mal. 4,5) és a zsidókeresztény hagyomány szerint a jelen világ végén újra eljön. Krisztus nem azt mondja, hogy János azonos Illéssel, hanem csak azt, hogy képletes értelemben, mint a Messiás első hírnöke (Mt. 17,12; Lk. 1,17), Illésnek nevezhető.

16-19. Lk. 7,31-35.

20-24. Lk. 10,13-15.

25-30. Lk. 10,21-22.

25-26. Isten az üdvösség igazságait lerejtette a magukat bölcseknek és okosoknak képzelő kevélyek elől, amilyenek az írástudók és farizeusok voltak, és kinyilatkoztatta a lelki értelemben vett gyermekeknek: az igazságot kereső, jóakaratú, alázatos embereknek.