8. Fejezet: JÓB KÖNYVE

1. Akkor felele a sukhi Bildád, és monda:
2. Meddig szólasz még efféléket, és lesz a te szádnak beszéde sebes szél?
3. Elforgatja-é Isten az ítéletet, avagy a Mindenható elforgatja-é az igazságot?
   2 Krón. 19,7., Siral. 1,18.
4. Ha a te fiaid vétkeztek ellene, úgy az ő gonoszságuk miatt vetette el őket.
   Jób. 1,18., Jób. 1,19.
5. De ha te az Istent buzgón keresed, és a Mindenhatóhoz bocsánatért könyörögsz;
   Jób. 22,23.
6. Ha tiszta és becsületes vagy, akkor legott felserken éretted, és békességessé teszi a te igazságodnak hajlékát.
7. És ha előbbi állapotod szegényes volt, ez utáni állapotod boldog lesz nagyon.
8. Mert kérdezd meg csak az azelőtti nemzedéket, és készülj csak fel az ő atyáikról való tudakozódásra!
   5 Móz. 4,32., 5 Móz. 32,7.
9. Mert mi csak tegnapiak vagyunk és semmit nem tudunk, mert a mi napjaink csak árnyék e földön.
   Jób. 7,7., Zsolt. 39,13.
10. Nem tanítanak-é meg azok téged? Nem mondják-é meg néked, és nem beszélik-é meg szívök szerint néked?!
11. Felnövekedik-é a káka mocsár nélkül, felnyúlik-é a sás víz nélkül?
12. Még gyenge korában, ha fel nem szakasztják is, minden fűnél elébb elszárad.
13. Ilyenek az ösvényeik mindazoknak, a kik Istenről elfeledkeznek, és a képmutatónak reménysége is elvész.
    Zsolt. 129,5., Zsolt. 129,6., Jób. 11,20.
14. Mivel szétfoszol bizakodása, és bizodalma olyan lesz, mint a pókháló.
    Ésa. 59,6.
15. Házára támaszkodik, és nem áll meg; kapaszkodik belé, és nem marad meg.
16. Bő nedvességű ez a napfényen is, és ágazata túlnő a kertjén.
    Zsolt. 1,2., Zsolt. 1,3.
17. Gyökerei átfonódnak a kőhalmon; átfúródnak a szikla-rétegen.
18. Ámha kiirtják helyéről, megtagadja ez őt: Nem láttalak!
19. Ímé ez az ő pályájának öröme! És más hajt ki a porból.
20. Ímé az Isten nem veti meg az ártatlant, de a gonoszoknak sem ád előmenetelt.
21. Még betölti szádat nevetéssel, és ajakidat vigassággal.
22. Gyűlölőid szégyenbe öltöznek, és a gonoszok sátora megsemmisül.