48. Fejezet: ZSOLTÁROK KÖNYVE

1. A Kóráh fiainak zsoltáréneke.
   1 Krón. 25,1., 1 Krón. 26,1.
2. Nagy az Úr és igen dicséretes a mi Istenünknek városában, az ő szentséges hegyén.
   Zsolt. 132,13., Zsolt. 132,14.
3. Szépen emelkedik az egész föld öröme, a Sion hegye, a szélső észak felé, a nagy királynak városa.
   Mát. 5,35.
4. Isten van az ő palotáiban, ismeretes ott, mint menedék.
5. Mert ímé, a királyok összegyűltek, de tovatüntek együttesen.
6. Meglátták ők, legott elcsodálkoztak; megijedtek, elriadtak.
   2 Kir. 19,35., 2 Kir. 19,37., Zsolt. 76,4., Zsolt. 76,7.
7. Rémület fogta el ott őket, fájdalom, a milyen a szülőasszonyé;
8. A keleti széllel összezúzod Tarsis hajóit.
9. A miként hallottuk, akként láttuk a Seregek Urának városában, a mi Istenünk városában; örökre megerősítette azt az Isten! Szela.
10. A te kegyelmedről elmélkedünk oh Isten a te templomodnak belsejében.
11. A milyen a neved oh Isten, olyan a te dicséreted a föld határáig; igazsággal teljes a te jobbod.
    1 Móz. 18,25.
12. Örül Sion hegye, ujjonganak Júda leányai a te ítéletedért.
    Zsolt. 48,5., Zsolt. 48,6., Zsolt. 67,5.
13. Vegyétek körül a Siont, kerüljétek meg azt, számláljátok meg tornyait.
14. Jól nézzétek meg sánczait, járjátok be palotáit, hogy elmondhassátok a jövendő nemzedéknek:
15. Bizony ez az Isten a mi Istenünk mindörökké, ő vezet minket mindhalálig!