99. Fejezet: ZSOLTÁROK KÖNYVE

1. Az Úr uralkodik, reszkessenek a népek; Kérubokon ül, remegjen a föld!
   2 Móz. 25,18., 2 Móz. 25,22.
2. Nagy az Úr a Sionon, és magasságos ő minden nép felett.
   Zsolt. 132,13., Zsolt. 132,14.
3. Tiszteljék a te nagy és rettenetes nevedet, - szent az!
   2 Sám. 6,2.
4. És tisztesség a királynak, a ki szereti a jogosságot! Te megerősítetted az egyenességet; jogosságot és igazságot szereztél Jákóbban.
5. Magasztaljátok az Urat, a mi Istenünket, és boruljatok le az ő lábainak zsámolya elé; szent ő!
   Zsolt. 99,1., Zsolt. 132,7.
6. Mózes és Áron az ő papjaival, és Sámuel az ő nevét segítségül hívókkal egybe, segítségül hívják vala az Urat, és meghallgatá őket.
   2 Móz. 32,11., 2 Móz. 32,14., Jer. 15,1.
7. Felhő-oszlopban szólt vala hozzájok; megőrizték az ő bizonyságtételét és rendeletét, a melyet adott vala nékik.
   4 Móz. 16,42., 4 Móz. 16,44.
8. Uram, mi Istenünk! Te meghallgattad őket, kegyelmes Isten voltál hozzájok; de bosszúálló az ő hiábavalóságaik miatt.
   4 Móz. 14,12., 4 Móz. 14,19., 4 Móz. 14,33., 4 Móz. 20,12., 4 Móz. 20,23., 4 Móz. 20,28., 5 Móz. 32,48., 5 Móz. 32,52.
9. Magasztaljátok az Urat, a mi Istenünket, és boruljatok le az ő szent hegyén; mert szent az Úr, a mi Istenünk!