Pál apostol levele az efezusiakhoz
Fejezetek:
1,
2,
3,
4,
5,
6.
Bevezetés
- Címzés és apostoli üdvözlet. Pál, Isten akaratából Jézus
Krisztus apostola, az Efezusban élő szenteknek,
- Krisztus Jézus híveinek. Kegyelem nektek és békesség, Atyánktól, az
Istentől és az Úr Jézus Krisztustól.
A megváltás isteni műve
- Isten kegyelmének magasztalása. Áldott legyen az Isten, Urunk,
Jézus Krisztus Atyja, aki Krisztusban minden mennyei, leli áldással
megáldott minket!
- Benne választott ki a világ teremtése előtt, hogy szentek és
feddhetetlenek legyünk előtte.
- Szeretetből eleve arra rendelt, hogy -akaratának tetszése szerint-
Jézus Krisztus által fogadott fiaivá legyünk,
- s magasztaljuk felséges kegyelmét, amellyel szeretett Fiában felkarol
minket.
- Benne van vére által szerzett megváltásunk, bűneink bocsánata,
kegyelme bőségének arányában,
- amelyet minden bölcsességgel és okossággal, gazdagon árasztott ránk.
- Tudtunkra adta ugyanis jóságos tetszése szerint akaratának titkát,
amellyel elhatározta,
- hogy az idők teljességével Krisztusban, mint főben foglaljon össze
mindent, ami mennyben és földön van.
- Benne vagyunk hivatva az örökségre, amelyre annak végzése szerint
lettünk rendelve, aki minden akaratának szabad elhatározása szerint
cselekszik.
- Ezzel magasztaljuk dicsőségét mi, akik már azelőtt is reméltönk
Krisztusban.
- Benne kaptátok ti is a megigért Szentlélek pecsétjét, miután
hallottátok az igazság igéjét, az üdvösségteket hirdető evangéliumot,
és hittetek benne.
- Ő örökségünk foglalója, amíg Isten dicsőségének magasztalásáara meg
nem váltja tuljdonába vett népét.
- Hálaadás és könyörgés a hívekért. Miutáan értesültem az Úr
Jézusba vetett hitetekről és az összes szentek iránt tanúsított
szeretetetekről,
- szüntelenül hálát adok értetek és megemlékezem rólatok imádságomban:
- Urunk Jézus Krisztus Istene, a dicsőség Atyja, adja meg nektek a
bölcsesség és kinyilatkoztatás lelkét, hogy megismerjétek őt.
- Világosítsa meg lelki szemeteket, hogy megértsétek, milyen reményre
hívott meg titeket, milyen gazdag a szentek fenséges öröksége,
- és milyen mérhetetlenül nagy az ő hatalma felettünk, akik hívőkké
lettünk. Nagyszerű erejének hatésát Krisztuson mutatta meg,
- amikor holtából feltámaszotta, s a mennyben jobbjára ültette,
- minden fejedelemség, hatalom, erő és uralom, s minden néven nevezendő
méltóság fölé, nemcsak e világon, hanem az eljövendőben is.
- Mindent lába elé vetett és az egész egyház fejévé tette őt:
- ez az ő teste és teljessége, aki mindent mindenben betölt.
Fejezetek:
1,
2,
3,
4,
5,
6.
3-14. Az Apostol magasztalja Isten üdvözítő kegyelmét, melyet Jézus Krisztus által ajándékozott az emberiségnek. Krisztus a kegyelmi világrend középontja: benne történt Isten fiainak örök kiválasztása és előre rendelése (Ef. 1,4-6), ő vitte végbe a megváltás művét (Ef. 1,7-8), ő a világmindenség feje és Ura (Ef. 1,9-10), s a hívők általa jutnak az örök boldogságra (Ef. 1,11). Üdvözítő kegyelmében nemcsak a hívő zsidóknak (Ef. 1,12), hanem a hívő pogányoknak is (Ef. 1,13) részük van.
10. A Vulgátában: "Krisztusban állítson helyre mindent."
13-14. A pecsét az okmány hitelességének és jogi érvényességének a jele. A Szentlélek pecsétje azt jelenti, hogy a keresztény embernek természetfölötti értéke van, valóban Istenhez tartozik és örök üdvössége alapjában biztosítva van. A Szentlélek a keresztség szentségében jelöli meg ezzel a ,,pecséttel" a híveket. Mivel továbbá láthatatlanul jelen van a megigazult lélekben és a megszentelő kegyelem által az isteni élet részesévé teszi az embert, foglalója, vagyis biztosítéka az örök boldogságnak, mely nem más, mint az isteni életben való teljes részesedés (2Kor. 1,22).
15-23. Isten dícséretét hálaadás és könyörgés követi. Az Apostol azért imádkozik, hogy hívei megértsék a keresztény hivatás nagyszerűségét és Isten üdvözítő erejét, amely Krisztus föltámasztásában és megdicsőitésében nyilvánult meg.