Pál apostol levele az efezusiakhoz
Fejezetek:
1,
2,
3,
4,
5,
6.
- A keresztény méltóság. Ti vétkeitek és bűneitek miatt halottak
voltatok.
- Így éltetek annakidején a világ szokása szerint, a légűrben uralkodó
fejedelem hatalma alatt. Ez az a lélek, amely most a hitetlenség fiaiban
működik.
- Köztük éltünk egykor mi is testi vágyainkban, s megtettük, amit a test és az
érzékek kívántak. Születésünknél fogva mi is a harag gyermekei voltunk,
akárcsak a többi ember.
- De az irgalmasságában gazdag Isten azzal mutatta meg nagy szeretetét irántunk,
- hogy, bár bűneink miatt holtak voltunk, Krisztussal életre keltett minket.
Kegyelemből üdvözültetek.
- Krisztus Jézusban ugyanis föltámasztott minket és vele együtt maga mellé
ültetett a mennyben,
- hogy az eljövendő korokban megmutassa Krisztus Jézusban irántunk megnyilvánuló
jóságából kegyelmének túláradó bőségét.
- Hiszen kegyelemből üdvözültetek a hit által, s ez nem a magatok érdeme, hanem
Isten ajándéka.
- Nem tetteiteknek köszönhetitek, hogy senki se dicsekedhessék.
- Az ő alkotása vagyunk: Krisztus Jézusban jótettekre teremtett minket, melyeket
Isten előre elrendelt, hogy bennük éljünk.
- A pogányok meghívása. Jusson tehát eszetekbe, hogy születésteknél
fogva egykor pogányok voltatok. A körülmetéltek, akiknek testén kézzel történt
a körülmetélés, körülmetéletleneknek hívtak.
- Abban az időben Krisztus nélkül éltetek, Izrael vallási közösségén kívül
álltatok, nem volt részetek a megigért szövetségben, remény híján és Isten
nélkül éltetek a világban.
- Most azonban ti, akik messze voltatok, Krisztus Jézusban közel jutottatok,
Krisztus vére által.
- Ő a mi békességünk, aki a kettőt egyesítette, és a közbeeső válaszfalat
ledöntötte.
- Megszüntette az ellenségeskedést azzal, hogy a törvényt parancsaival és
rendeleteivel saját testében érvénytelenítette.
- Mint békeszerző a két népet magában eggyé: új emberré teremtette, és a
kereszt által mindkettőt egy testben engesztelte ki Istennel úgy, hogy saját
személyében megdöntötte az ellenségeskedést.
- Eljött, hogy békét hirdessen nektek, a távollevőknek, és békét a közelieknek.
- Általa van mindkettőnknek szabad útja egy Lélekben az Atyához.
- Most tehát nem vagytok már idegenek és jövevények, hanem a szentek
polgártársai és Istennek házanépe.
- Apostolokra és prófétákra alapozott épület vagytok, amelynek maga Krisztus
Jézus a szegletköve.
- Benne kapcsolódik egybe az egész épület, s emelkedik az Úr szent templomává.
- Benne épültök egybe ti is a Lélek által Isten hajlékává.
Fejezetek:
1,
2,
3,
4,
5,
6.
1-10. A keresztényeket akkor részesítette Isten a megváltás kegyelmében, amikor a bűn állapotának lelki halálában az istenfiúság kegyelmi életére támasztotta föl őket. Mindez nem emberi érdemek jutalma, hanem Isten jóságának ingyenes ajándéka.
2. A légűrben uralkodó fejedelem a sátán.
11-22. A pogányságból jött keresztényeknek megtérésük előtt semmi kapcsolatuk nem volt az Istennel. Mikor azonban Krisztus hívei lettek, részesültek a megváltás kegyelmében és Krisztus Titokzatos Testének tagjaiként a hívő zsidókkal együtt Isen újszövetségi választott népévé lettek.
20. Krisztus Isten országának szegletköve, Mt. 21,42; Mk. 12,10; Lk. 20,17; ApCsel. 4,11; 1Pt. 2,4.