ÁMÓS PRÓFÉTA KÖNYVE

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9.

1. Jaj azoknak, a kik gondtalanul élnek a Sionon, és a kik elbizakodnak Samaria hegyén; a kik a népek elejének elei, és a kikhez jõ az Izráelnek háza!
   Ámós. 4,1., Ámós. 4,2.
2. Menjetek át Kalnéba, és nézzetek szét; onnan pedig menjetek a nagy Hamátba, és szálljatok le a Filiszteusok Gáthjába; vajjon jobbak-é azok, mint ezek az országok, és vajjon szélesebb-é azoknak határa a ti határotoknál?
   1 Móz. 10,10., 4 Móz. 13,22., 2 Sám. 8,9., Mik. 1,10.
3. A kik a veszedelem napját messze gondoljátok, és az erõszaknak széket emeltek;
   Ámós. 9,10., Ezék. 12,22., Ezék. 12,27.
4. A kik elefántcsont pamlagon hevernek, és az õ nyoszolyáikban elnyújtózkodnak, és a nyáj legjavából és a kihízlalt borjakból lakmároznak;
   Ámós. 3,15., 1 Kir. 22,39.
5. A kik hárfa mellett dalolgatnak, és azt hiszik, hogy hangszereik a Dávidéi;
   Ámós. 5,23., Ésa. 5,12.
6. A kik a bort serlegekkel iszszák, és szín-olajjal kenegetõznek, és nem búsulnak a József romlásán:
   Ésa. 5,11., Ésa. 5,12.
7. Most azért is õk vitetnek el a számûzöttek élén, és vége szakad a nyújtózkodók dáridózásának.
   Ésa. 5,13., Hós. 10,15.
8. Megesküdt az Úr Isten az õ életére; ezt mondja az Úr, a Seregek Istene: Útálom a Jákób kevélységét és gyûlölöm az õ palotáit; azért prédára vetem a várost mindenestõl.
   Ámós. 3,15., 2 Kir. 17,6., 2 Kir. 25,1., 2 Kir. 25,10.
9. És ha egy házban tíz ember maradna is meg, még az is meghal;
   Ámós. 5,3.
10. És mikor felemeli õt az õ barátja és megégetõje, hogy kivigye a holttetemeket a házból, azt mondja annak, a ki a ház belsejében lesz: Van-é még valaki veled? az pedig azt mondja: Nincs, és ezt is mondja: Csitt! mert nem szabad említeni az Úrnak nevét!
11. Mert ímé, parancsol az Úr és megveri a nagy házat repedezésekkel, és a kicsiny házat hasadozásokkal
12. Vajjon futhatnak-é a lovak a sziklán? felszánthatja-é azt valaki ökrökön? hogy az ítéletet bürökké tettétek, az igazság gyümölcsét pedig ürömmé?!
    Ámós. 5,7., Ésa. 5,20.
13. A kik örültök a hiábavaló dolognak, és a kik ezt mondjátok: Nem a magunk erejével szereztünk-é magunknak a szarvakat?
14. Ímé, bizony népet indítok ellened, oh Izráel háza, azt mondja az Úr, a Seregek Istene, és az sanyargat titeket a hámáti úttól az Arába patakjáig.
    4 Móz. 34,5., 4 Móz. 34,8., 1 Móz. 15,18.

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9.