EZÉKIEL PRÓFÉTA KÖNYVE
- És látám, és ímé a mennyezeten, a mely a Kérubok feje fölött vala, látszék felettök, mint valami zafirkõ, olyan, mint egy királyi széknek formája.
Ezék. 1,22.,
Ezék. 1,26.
- És szóla a gyolcsba öltözött férfiúnak, és mondá: Menj be a forgókerekek közé a Kérubok alá, és töltsd meg tenyereidet égõ üszöggel onnét a Kérubok közül, és szórd a városra. És beméne szemem láttára.
Ezék. 9,3.,
Ezék. 9,16.
- A Kérubok pedig állanak a háztól jobbra, mikor a férfi beméne, és a felhõ betölté a belsõ pitvart.
1 Kir. 8,10.,
1 Kir. 8,11.
- És eltávozék az Úr dicsõsége a Kérubról, a ház küszöbére, és megtelék a ház a felhõvel, és a pitvar betelék az Úr dicsõségének fényességével.
Ezék. 10,18.,
2 Móz. 25,18.,
2 Móz. 25,22.
- És a Kérubok szárnyainak csattogása meghallaték a külsõ pitvarig, mint az erõs Isten hangja, mikor beszél.
Ezék. 1,24.
- És lõn, mikor parancsolt ama gyolcsba öltözött férfinak, mondván: Végy tüzet a forgókerekek közül, a Kérubok közül, az beméne, és álla a kerék mellé.
- És kinyújtá egy Kérub a kezét a Kérubok közül a tûzhöz, mely vala a Kérubok között, és võn és tevé a gyolcsba öltözöttnek markába, ki elvevé és kiméne.
Ezék. 1,8.
- És látszék a Kérubokon emberi kéznek formája a szárnyaik alatt.
- És látám, és ímé, négy kerék vala a Kérubok mellett, egyik kerék vala az egyik Kérub mellett és a másik kerék a másik Kérub mellett, és olyanok valának a kerekek, mintha tarsiskõbõl volnának.
Ezék. 1,15.
- És mintha volna mind a négyöknek ugyanazon egy formája, mintha egyik kerék a másik kerék közepében volna.
- Jártokban mind a négy oldaluk felé mennek vala, meg nem fordulnak vala jártokban, hanem arra, a merre a fõ fordult, mennek vala utána, meg nem fordulnak vala mentökben.
- És egész testök és hátok és kezeik és szárnyaik és a kerekek rakva valának szemekkel köröskörül mind a négy kerekükön.
Ezék. 1,18.
- Hallám, hogy a kerekeket forgókerekeknek nevezték fülem hallatára.
- És négy orczája vala mindeniknek, az elsõ orcza vala Kérub-orcza, és a második orcza ember-orcza, a harmadik oroszlán-orcza és a negyedik sas-orcza.
Ezék. 1,10.
- És fölemelkedének a Kérubok. Ez ama lelkes állat, a melyet láttam a Kébár folyó mellett.
- És mikor járnak vala a Kérubok, járnak vala a kerekek is mellettök, mikor pedig felemelék a Kérubok szárnyaikat, hogy fölemelkedjenek a földrõl, nem fordulának el a kerekek sem az õ oldaluktól.
- Ha azok állanak vala, ezek is állának, és ha azok felemelkednek vala, fölemelkedének ezek is velök, mert a lelkes állat lelke vala bennök.
Ezék. 1,5.,
Ezék. 1,13.,
Ezék. 1,20.,
Ezék. 1,21.
- És elvonula az Úrnak dicsõsége a ház küszöbétõl, és álla a Kérubok fölé.
Ezék. 10,4.
- És fölemelék a Kérubok szárnyaikat, és fölemelkedének a földrõl szemem láttára kimentökben és a kerekek is mellettök; és megállának az Úr háza keleti kapujának bejáratánál, és Izráel Istenének dicsõsége vala felül õ rajtok.
Ezék. 28,1.
- Ez ama lelkes állat, a melyet láttam az Izráel Istene alatt a Kébár folyó mellett, és megismerém, hogy Kérubok valának.
- Négy orczája vala mindeniknek és négy szárnya mindeniknek és emberi kezek formája vala szárnyaik alatt.
- És orczáik formája: ugyanazok az orczák valának, a melyeket a Kébár folyó mellett láttam, tudniillik formájokat és õket magokat. Mindenik a maga orczája felé megy vala.
Ezék. 1,10.