EZÉKIEL PRÓFÉTA KÖNYVE
- És lõn az Úr beszéde hozzám, mondván:
- Embernek fia! vesd tekintetedet Seir hegyére, és prófétálj ellene.
- És mondjad néki: Ezt mondja az Úr Isten: Ímé, én ellened megyek, Seir hegye, és kinyújtom kezemet reád, s teszlek pusztaságok pusztaságává.
5 Móz. 2,4.,
5 Móz. 2,5.
- Városaidat pusztaságra vetem, és te pusztulásra jutsz, és megtudod, hogy én vagyok az Úr.
- Mivelhogy örökkévaló gyûlölséget tartasz, és odaadád Izráel fiait a fegyver kezébe veszedelmök idején, az utolsó vétek + idején;
Ezék. 25,8.,
Ezék. 25,12.,
Zsolt. 137,7.,
2 Kir. 25,4.,
2 Kir. 25,9.
- Ennekokáért élek én, ezt mondja az Úr Isten, hogy vérré teszlek téged, és vér kergessen téged. Te nem gyûlölted a vért, a vér kergessen hát téged.
Ésa. 63,1.,
Ésa. 63,3.
- És teszem Seir hegyét pusztaságok pusztaságává, és kiirtom belõle az átmenõt és visszatérõt.
- És betöltöm hegyeit megölöttjeivel; halmaid és völgyeid és minden mélységed: fegyverrel megölöttek hullanak beléjök.
- Örök pusztasággá teszlek, és városaidat ne lakják, és megtudjátok, hogy én vagyok az Úr.
- Mivelhogy ezt mondod: Az a két nemzet és az a két föld enyém lesz és örökségül bírjuk, holott az Úr ott volt;
Zsolt. 83,5.,
Zsolt. 83,7.,
Zsolt. 83,13.
- Annakokáért élek én, ezt mondja az Úr Isten, hogy a te haragod és fölgerjedésed szerint cselekszem veled, a melylyel te cselekedtél irántok való gyûlölségedbõl; és megjelentem magamat közöttök, mikor megítéllek.
Ezék. 35,9.,
Zsolt. 83,13.
- És megtudod, hogy én, az Úr, meghallottam minden szidalmadat, melyeket Izráel hegyei ellen mondtál, mondván: Elpusztultak, nékünk adattak ételül;
Ezék. 25,8.
- Így kérkedtetek ellenem szátokkal, s szórtátok ellenem beszédeiteket: + én meghallottam!
Abd. 1,11.,
Zsolt. 137,7.
- Így szól az Úr Isten: Az egész föld örömére pusztulást hozok rád.
- A mint te örültél Izráel háza örökségén azért, hogy elpusztult, úgy cselekszem veled; pusztává légy Seir hegye és mind egészen Edom, és megtudják, hogy én vagyok az Úr!
Abd. 1,11.,
Abd. 1,12.