EZÉKIEL PRÓFÉTA KÖNYVE
- És lõn az Úr beszéde hozzám, mondván:
- Embernek fia! mondjad Tírus fejedelmének: Ezt mondja az Úr Isten: Mivelhogy felfuvalkodott szíved és ezt mondtad: Isten vagyok én, Isten székében ülök a tengerek szívében, holott csak ember vagy és nem Isten, mégis olylyá tevéd szíved, minõ az Isten szíve,
Ezék. 28,6.,
Ésa. 31,3.,
Ésa. 47,8.,
2 Thess. 2,4.
- Lám, hát bölcsebb volnál te Dánielnél! Semmi elrejtett dolog nem homályos néked!
Dán. 2,26.,
Dán. 2,47.
- Bölcseségeddel és értelmeddel gyûjtöttél magadnak gazdagságot, gyûjtöttél aranyat s ezüstöt kincses házaidba.
Ezék. 28,3.,
Ezék. 28,5.,
Ezék. 28,12.,
Zak. 9,12.
- Bölcseségednek nagy voltával kereskedésed közben megsokasítád gazdagságodat, és felfuvalkodott szíved gazdagságod miatt.
Zsolt. 62,1.,
Dán. 4,27.
- Ezokáért így szól az Úr Isten: Mivel olylyá tevéd szíved, minõ az Isten szíve:
Ezék. 28,2.
- Azért ímé, hozok reád idegeneket, a nemzetek legkegyetlenebbjeit, és kivonszák fegyvereiket bölcseséged szépsége ellen, és megfertéztetik fényességedet.
- A sírgödörbe szállítnak alá, s meghalsz a megölettek halálával a tengerek szívében.
- Vajjon mondván mondod-é megölõd elõtt: Isten vagyok én? holott ember vagy és nem Isten a téged átütõnek kezében!
- Körülmetéletlenek halálával halsz meg, idegeneknek keze által. Mert én szóltam, ezt mondja az Úr Isten.
Ezék. 31,18.
- És lõn az Úr beszéde hozzám, mondván:
- Embernek fia! kezdj gyászéneket Tírus királyáról, és mondd néki: Így szól az Úr Isten: Te valál az arányosság pecsétgyûrûje, teljes bölcseséggel, tökéletes szépségben.
Ezék. 28,3.
- Édenben, Isten kertjében voltál; rakva valál mindenféle drágakövekkel: karniollal, topázzal és jáspissal, társiskõvel és onixxal, berillussal, zafirral, gránáttal és smaragddal; és karikáid mesterkézzel és mélyedéseid aranyból készültek ama napon, melyen teremtetél.
Ezék. 27,5.,
Ezék. 27,27.
- Valál felkent oltalmazó Kérub; és úgy állattalak téged, hogy Isten szent hegyén valál, tüzes kövek közt jártál.
- Feddhetetlen valál útaidban attól a naptól fogva, melyen teremtetél, míg gonoszság nem találtaték benned.
- Kereskedésed bõsége miatt belsõd erõszakossággal telt meg és vétkezél; azért levetélek téged az Isten hegyérõl, és elvesztélek, te oltalmazó Kérub, a tüzes kövek közül.
Ezék. 28,14.
- Szíved felfuvalkodott szépséged miatt; megrontottad bölcseségedet fényességedben; + a földre vetettelek királyok elõtt, adtalak szemök gyönyörûségére.
Ezék. 28,15.,
Ezék. 28,13.
- Vétkeid sokaságával kereskedésed hamisságában megfertéztetted szenthelyeidet; azért tüzet hoztam ki belsõdbõl, ez emésztett meg téged; és tevélek hamuvá a földön mindenek láttára, a kik reád néznek.
- Mindnyájan, a kik ismertek a népek közt, elborzadnak miattad; rémségessé lettél, s többé örökké nem leszel!
Ezék. 27,36.
- És lõn az Úr beszéde hozzám, mondván:
- Embernek fia! vesd tekintetedet Sidonra, és prófétálj ellene.
- És mondjad: Így szól az Úr Isten: Ímé, én ellened megyek, Sidon, és megdicsõítem magamat közepetted, hogy megtudják, hogy én vagyok az Úr, mikor ítéleteket cselekszem benne, és megszentelem magamat benne.
3 Móz. 10,1.,
3 Móz. 10,3.
- És bocsáték reá döghalált és vért utczáira, és sebesültek hullanak el benne fegyver miatt, mely reá jõ mindenfelõl; hogy megtudják, hogy én vagyok az Úr.
Ezék. 32,30.
- És ne legyen többé Izráel házának szúró tövise és fájdalomszerzõ tüskéje mindazok között, kik körülöttök vannak, kik õket megvetik, és tudják meg, hogy én vagyok az Úr.
4 Móz. 35,55.,
4 Móz. 35,56.
- Így szól az Úr Isten: Mikor egybegyûjtöm Izráel házát a népek közül, kik közé szétszórattak, akkor megszentelem magamat rajtok s pogányok szeme láttára, és laknak az õ földjökön, melyet adtam Jákóbnak, az én szolgámnak.
Jer. 25,12.,
Zsolt. 127,1.,
Zsolt. 127,3.
- És laknak azon bátorsággal, és házakat építenek s szõlõket plántálnak, és laknak bátorsággal, mikor ítéleteket cselekedtem mindazokon, kik õket megvetik vala õ körülöttök, hogy megtudják, hogy én vagyok az Úr, az õ Istenök.
Jer. 31,4.,
Jer. 31,6.