BÖLCS SALAMONNAK PÉLDABESZÉDEI
- Az engedelmes felelet elfordítja a harag felgerjedését; a megbántó beszéd pedig támaszt haragot.
1 Kir. 12,13.,
1 Kir. 12,16.,
1 Kir. 12,19.
- A bölcsek nyelve beszél jó tudományt: a tudatlanoknak száján pedig bolondság buzog ki.
Péld. 13,16.
- Minden helyeken vannak az Úrnak szemei, nézvén a jókat és gonoszokat.
Péld. 5,21.,
Jer. 16,17.
- A nyelv szelídsége életnek fája; az abban való hamisság pedig a léleknek gyötrelme.
Péld. 13,14.
- A bolond megútálja az õ atyjának tanítását; a ki pedig megbecsüli a dorgálást, igen eszes.
Péld. 15,10.
- Az igaznak házában nagy kincs van; az istentelennek jövedelmében pedig háborúság.
Jak. 5,1.,
Jak. 5,4.
- A bölcseknek ajkaik hintegetnek tudományt; a bolondoknak pedig elméje nem helyes.
Péld. 15,2.
- Az istentelenek áldozatja gyûlölséges az Úrnak; az igazak könyörgése pedig kedves néki.
Ésa. 1,11.,
Ésa. 1,15.,
Ámós. 5,21.,
Ámós. 5,24.
- Utálat az Úrnál az istentelennek úta; azt pedig, a ki követi az igazságot, szereti.
- Gonosz dorgálás jõ arra, a ki útját elhagyja; a ki gyûlöli a fenyítéket, meghal.
Péld. 15,5.
- A sír és a pokol az Úr elõtt vannak; mennyivel inkább az + emberek szíve.
Jób. 26,6.,
Jer. 17,9.,
Jer. 17,10.
- Nem szereti a csúfoló a feddést, és a bölcsekhez nem megy.
- A vidám elme megvidámítja az orczát; de a szívnek bánatja miatt a lélek megszomorodik.
Péld. 15,15.,
Péld. 15,17.,
Péld. 15,22.
- Az eszesnek elméje keresi a tudományt; a tudatlanok szája pedig legel bolondságot.
- Minden napjai a szegénynek nyomorúságosak; a vidám elméjûnek pedig szüntelen lakodalma van.
- Jobb a kevés az Úrnak félelmével, mint a temérdek kincs, a hol háborúság van.
Zsolt. 37,16.
- Jobb a paréjnak étele, a hol szeretet van, mint a hízlalt ökör, a hol van gyûlölség.
Péld. 17,1.
- A haragos férfiú szerez háborúságot; a hosszútûrõ pedig lecsendesíti a háborgást.
Péld. 26,32.
- A restnek útja olyan, mint a tövises sövény; az igazaknak pedig útja megegyengetett.
- A bölcs fiú örvendezteti az atyját; a bolond ember pedig megútálja az + anyját.
Péld. 10,1.,
Péld. 10,23.,
Péld. 19,26.
- A bolondság öröme az esztelennek; de az értelmes férfiú igazán jár.
- Hiábavalók lesznek a gondolatok, mikor nincs tanács; de a tanácsosok sokaságában elõmennek.
Péld. 11,14.
- Öröme van az embernek szája feleletében; és az idejében mondott beszéd, oh mely igen jó!
- Az életnek úta felfelé van az értelmes ember számára, hogy eltávozzék a pokoltól, mely aláfelé van.
- A kevélyeknek házát kiszakgatja az Úr; megerõsíti pedig az özvegynek határát.
Péld. 2,21.,
Péld. 2,22.,
Péld. 14,11.
- Útálatosak az Úrnak a gonosz gondolatok; de kedvesek a tiszta beszédek.
Péld. 6,16.,
Péld. 6,18.
- Megháborítja az õ házát, a ki követi a telhetetlenséget; a ki pedig gyûlöli az ajándékokat, él az.
Zsolt. 15,5.
- Az igaznak elméje meggondolja, mit szóljon; az istenteleneknek pedig szája ontja a gonoszt.
- Messze van az Úr az istentelenektõl; az igazaknak pedig könyörgését meghallgatja.
Zsolt. 145,18.,
Zsolt. 145,19.
- A szemek világa megvidámítja a szívet; a jó hír megerõsíti a csontokat.
Péld. 25,25.
- A mely fül hallgatja az életnek dorgálását, a bölcsek között lakik.
- A ki elvonja magát az erkölcsi tanítástól, megútálja az õ lelkét; a ki pedig hallgatja a feddést, értelmet szerez.
- Az Úrnak félelme a bölcseségnek tudománya, és a tisztességnek elõtte jár az + alázatosság.
Jób. 28,28.,
Péld. 18,12.