BÖLCS SALAMONNAK PÉLDABESZÉDEI

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30, 31.

  1. Jobb a száraz falat, melylyel van csendesség; mint a levágott barmokkal teljes ház, melyben háborúság van.
    Péld. 15,17.
  2. Az értelmes szolga uralkodik a gyalázatos fiún, és az atyafiak között az örökségnek részét veszi.
  3. Az olvasztótégely az ezüst számára van, és a kemencze az aranyéra; a szívek vizsgálója pedig az Úr.
    Jer. 17,10.
  4. A gonosztevõ hallgat az álnok beszédekre, a csalárd hallgat a gonosz nyelvre.
  5. A ki megcsúfolja a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtõjét; a ki gyönyörködik másnak nyomorúságában, büntetlen + nem lészen!
    Péld. 14,31., Péld. 24,17., Péld. 24,18.
  6. A véneknek ékessége az unokák, és a fiaknak ékessége az atyák.
  7. Nem illik a bolondnak az ékes beszéd, még kevésbbé a tisztességesnek a hazug beszéd.
  8. Drága kõ az ajándék elfogadójának szemei elõtt; mindenütt, a hova csak fordul, okosan cselekszik.
  9. Elfedezi a vétket, a ki keresi a szeretetet; a ki pedig ismétlen elõhoz egy dolgot, elszakasztja egymástól a barátságosokat is.
    Péld. 19,11.
  10. Foganatosb a dorgálás az eszesnél, mint ha megvernéd a bolondot százszor is.
    Zsolt. 141,5.
  11. Csak ellenkezést keres a gonosz, végre kegyetlen követ bocsáttatik ellene.
  12. Találjon valakire a fiától megfosztott medve, csak ne a bolond az õ bolondságában.
  13. A ki fizet gonoszt a jóért, nem távozik el a gonosz annak házától.
    Róm. 12,17.
  14. Mint a ki árvizet szabadít el, olyan a háborúság kezdete; azért minekelõtte kihatna, hagyd el a versengést.
    Péld. 20,3.
  15. A ki igaznak mondja a bûnöst, és kárhoztatja az igazat, útálatos az Úrnak egyaránt mind a kettõ.
    Péld. 24,24., Ésa. 5,22., Ésa. 5,23.
  16. Miért van a vétel ára a bolondnak kezében a bölcseség megszerzésére, holott nincsen néki elméje?
  17. Minden idõben szeret, a ki igaz barát, és testvérül születik + a nyomorúság idejére.
    Péld. 18,24., Luk. 10,36., Luk. 10,37.
  18. Értelmetlen ember az, a ki kezét adja, fogadván kezességet barátja elõtt.
  19. Szereti a gonoszt, a ki szereti a háborúságot; a ki magasbítja kapuját, romlást keres.
  20. Az elfordult szívû ember nem nyerhet jót, és a ki az õ nyelvével gonosz, esik nyomorúságba.
  21. A ki szül bolondot, szüli õ magának bánatra; és nem örvendez a bolondnak atyja.
    Péld. 17,25.
  22. A vidám elme jó orvosságul szolgál; a szomorú lélek pedig megszáraztja a csontokat.
    Péld. 15,13., Péld. 15,15.
  23. A kebelbõl kivett ajándékot az istentelen elveszi, a törvény útának elfordítására.
    Péld. 17,15., 5 Móz. 16,19.
  24. Az eszesnek orczájából kitetszik a bölcseség; a bolondnak pedig szemei országolnak a földnek végéig.
  25. Búsulása az õ atyjának a bolond fiú, és az õ szülõjének keserûsége.
    Péld. 17,21., Péld. 10,1., Péld. 15,20., Péld. 19,13., Péld. 19,26.
  26. Még megbirságolni is az igazat nem jó, a tisztességest megverni igazságáért.
  27. A ki megtartóztatja beszédét, az tudós ember, és a ki higgadt lelkû, az értelmes férfiú.
    Jak. 1,19.
  28. Még a bolond is, amikor hallgat, bölcsnek ítéltetik; mikor ajkait bezárja, eszesnek.
    Jób. 18,5.

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30, 31.