BÖLCS SALAMONNAK PÉLDABESZÉDEI
- Jobb a száraz falat, melylyel van csendesség; mint a levágott barmokkal teljes ház, melyben háborúság van.
Péld. 15,17.
- Az értelmes szolga uralkodik a gyalázatos fiún, és az atyafiak között az örökségnek részét veszi.
- Az olvasztótégely az ezüst számára van, és a kemencze az aranyéra; a szívek vizsgálója pedig az Úr.
Jer. 17,10.
- A gonosztevõ hallgat az álnok beszédekre, a csalárd hallgat a gonosz nyelvre.
- A ki megcsúfolja a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtõjét; a ki gyönyörködik másnak nyomorúságában, büntetlen + nem lészen!
Péld. 14,31.,
Péld. 24,17.,
Péld. 24,18.
- A véneknek ékessége az unokák, és a fiaknak ékessége az atyák.
- Nem illik a bolondnak az ékes beszéd, még kevésbbé a tisztességesnek a hazug beszéd.
- Drága kõ az ajándék elfogadójának szemei elõtt; mindenütt, a hova csak fordul, okosan cselekszik.
- Elfedezi a vétket, a ki keresi a szeretetet; a ki pedig ismétlen elõhoz egy dolgot, elszakasztja egymástól a barátságosokat is.
Péld. 19,11.
- Foganatosb a dorgálás az eszesnél, mint ha megvernéd a bolondot százszor is.
Zsolt. 141,5.
- Csak ellenkezést keres a gonosz, végre kegyetlen követ bocsáttatik ellene.
- Találjon valakire a fiától megfosztott medve, csak ne a bolond az õ bolondságában.
- A ki fizet gonoszt a jóért, nem távozik el a gonosz annak házától.
Róm. 12,17.
- Mint a ki árvizet szabadít el, olyan a háborúság kezdete; azért minekelõtte kihatna, hagyd el a versengést.
Péld. 20,3.
- A ki igaznak mondja a bûnöst, és kárhoztatja az igazat, útálatos az Úrnak egyaránt mind a kettõ.
Péld. 24,24.,
Ésa. 5,22.,
Ésa. 5,23.
- Miért van a vétel ára a bolondnak kezében a bölcseség megszerzésére, holott nincsen néki elméje?
- Minden idõben szeret, a ki igaz barát, és testvérül születik + a nyomorúság idejére.
Péld. 18,24.,
Luk. 10,36.,
Luk. 10,37.
- Értelmetlen ember az, a ki kezét adja, fogadván kezességet barátja elõtt.
- Szereti a gonoszt, a ki szereti a háborúságot; a ki magasbítja kapuját, romlást keres.
- Az elfordult szívû ember nem nyerhet jót, és a ki az õ nyelvével gonosz, esik nyomorúságba.
- A ki szül bolondot, szüli õ magának bánatra; és nem örvendez a bolondnak atyja.
Péld. 17,25.
- A vidám elme jó orvosságul szolgál; a szomorú lélek pedig megszáraztja a csontokat.
Péld. 15,13.,
Péld. 15,15.
- A kebelbõl kivett ajándékot az istentelen elveszi, a törvény útának elfordítására.
Péld. 17,15.,
5 Móz. 16,19.
- Az eszesnek orczájából kitetszik a bölcseség; a bolondnak pedig szemei országolnak a földnek végéig.
- Búsulása az õ atyjának a bolond fiú, és az õ szülõjének keserûsége.
Péld. 17,21.,
Péld. 10,1.,
Péld. 15,20.,
Péld. 19,13.,
Péld. 19,26.
- Még megbirságolni is az igazat nem jó, a tisztességest megverni igazságáért.
- A ki megtartóztatja beszédét, az tudós ember, és a ki higgadt lelkû, az értelmes férfiú.
Jak. 1,19.
- Még a bolond is, amikor hallgat, bölcsnek ítéltetik; mikor ajkait bezárja, eszesnek.
Jób. 18,5.