JÓB KÖNYVE
- Jób pedig felele, és monda:
- Bezzeg jól segítettél a tehetetlenen, meggyámolítottad az erõtelen kart!
Jób. 2,11.,
Jób. 25,2.,
Jób. 25,6.
- Bezzeg jó tanácsot adtál a tudatlannak, és sok értelmet tanusítottál!
- Kivel beszélgettél, és kinek a lelke jött ki belõled?
- A halottak is megremegnek tõle; a vizek alatt levõk és azok lakói is.
- Az alvilág mezítelen elõtte, és eltakaratlan a holtak országa.
Zsolt. 138,8.,
Zsolt. 138,12.,
Zsid. 4,13.
- Õ terjeszti ki északot az üresség fölé és függeszti föl a földet a semmiség fölé.
- Õ köti össze felhõibe a vizeket úgy, hogy a felhõ alattok meg nem hasad.
- Õ rejti el királyi székének színét, felhõjét fölibe terítvén.
Zsolt. 104,2.,
Zsolt. 104,3.
- Õ szab határt a víz színe fölé - a világosságnak és setétségnek elvégzõdéséig.
- Az egek oszlopai megrendülnek, és düledeznek fenyegetéseitõl.
- Erejével felriasztja a tengert, és bölcseségével megtöri Ráhábot.
2 Móz. 14,31.,
Ésa. 51,15.
- Lehelletével megékesíti az eget, keze átdöfi a futó kígyót.
- Ímé, ezek az õ útainak részei, de mily kicsiny rész az, a mit meghallunk abból! Ám az õ hatalmának mennydörgését ki érthetné meg?
Péld. 3,11.