A LUKÁCS ÍRÁSA SZERINT VALÓ SZENT EVANGYÉLIOM
- Ezek után pedig rendele az Úr másokat is, hetvenet, és elküldé azokat kettõnként az õ orczája elõtt, minden városba és helyre, a hová õ menendõ vala.
- Monda azért nékik: Az aratni való sok, de a munkás kevés; kérjétek azért az aratásnak Urát, hogy küldjön munkásokat az õ aratásába.
Mát. 9,37.
- Menjetek el: Ímé én elbocsátlaktiteket, mint bárányokat a farkasok közé.
Mát. 10,16.
- Ne hordozzatok erszényt, se táskát, se sarut; és az úton + senkit ne köszöntsetek.
Luk. 9,3.,
2 Kir. 4,29.
- Valamely házba bementek, elõször ezt mondjátok: Békesség e háznak!
Mát. 10,12.,
Mát. 10,13.
- És ha lesz ott valaki békességnek fia, a ti békességtek azon marad; ha nem, ti reátok tér vissza.
- Ugyanazon házban maradjatok pedig, azt evén is iván, a mit õk adnak: mert méltó a munkás + az õ jutalmára. Ne járjatok házról-házra.
Mát. 10,11.,
Márk. 6,10.,
5 Móz. 25,4.,
1 Tim. 5,17.,
1 Tim. 5,18.
- És valamely városba bementek, és befogadnak titeket, azt egyétek, a mit elõtökbe adnak:
- És gyógyítsátok a betegeket, a kik ott lesznek, és mondjátok nékik: Elközelített hozzátok az Isten országa.
Mát. 3,2.
- Valamely városba pedig bementek, és titeket be nem fogadnak, annak utczáira kimenvén, ezt mondjátok:
- Még a port is, a mely reánk ragadt a ti városotokból, itt köztetek letöröljük; mindazáltal ez legyen tudtotokra, hogy az Isten országa elközelített hozzátok.
Mát. 10,14.,
Márk. 6,11.,
Csel. 13,51.
- Mondom pedig néktek, hogy a Sodomabeliek állapota tûrhetõbb lesz ama napon, hogynem azé a városé.
- Jaj néked Korazin! Jaj néked Bethsaida! mert ha Tírusban és Sídonban lettek volna azok a csodák, melyek te benned lõnek, régen zsákban és hamuban ülve megtértek volna.
Mát. 11,20.,
Mát. 11,24.
- Hanem Tírusnak és Sídonnak tûrhetõbb lesz állapota az ítéletkor, hogynem néktek.
- És te Kapernaum, mely mind az égig felmagasztaltattál, a pokolig fogsz lealáztatni.
- A ki titeket hallgat, engem hallgat, és a ki titeket megvet, engem vet meg; és a ki engem vet meg, azt veti meg, a ki engem elküldött.
Mát. 10,40.,
Márk. 9,37.
- Visszatére pedig a hetven tanítvány örömmel, mondván: Uram, még az ördögök is engednek nékünk a te neved által!
- Õ pedig monda nékik: Látám a Sátánt, mint a villámlást lehullani az égbõl.
- Ímé adok néktek hatalmat, hogy a kígyókon és skorpiókon tapodjatok, és az ellenségnek minden erején; és semmi nem árthat néktek.
Zsolt. 91,13.,
Csel. 28,3.,
Csel. 28,5.
- De azon ne örüljetek, hogy a lelkek néktek engednek; hanem inkább azon örüljetek, hogy a ti neveitek fel vannak írva a mennyben.
Zsid. 12,23.
- Azon órában örvendeze Jézus lelkében, és monda: Hálákat adok néked, Atyám, mennynek és földnek Ura, hogy elrejtetted ezeket a bölcsek és értelmesek elõl, és a kisdedeknek megjelentetted. Igen, Atyám, mert így volt kedves te elõtted.
Mát. 11,25.,
Mát. 11,26.,
1 Kor. 1,19.,
1 Kor. 1,26.
- Mindent nékem adott az én Atyám: és senki sem tudja, kicsoda a Fiú, csak az Atya; és kicsoda az Atya, hanem + csak a Fiú, és a kinek a Fiú akarja megjelenteni.
1 Kor. 15,27.,
Ján. 1,18.,
Mát. 11,27.,
1 Tim. 2,4.
- És a tanítványokhoz fordulván, monda õ magoknak: Boldog szemek, a melyek látják azokat, + a melyeket ti láttok.
Mát. 13,16.,
1 Pét. 1,10.,
1 Pét. 1,12.
- Mert mondom néktek, hogy sok próféta és király kívánta látni, a miket ti láttok, de nem látták; és hallani, a miket hallotok, de nem hallották.
- És ímé egy törvénytudó felkele, kísértvén õt, és mondván: Mester, mit cselekedjem, hogy az örök életet vehessem?
- Õ pedig monda annak: A törvényben mi van megírva? mint olvasod?
- Az pedig felelvén, monda: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedbõl és teljes lelkedbõl és minden erõdbõl és teljes elmédbõl; és a te felebarátodat, mint magadat.
5 Móz. 6,5.
- Monda pedig annak: Jól felelél; ezt cselekedd, és élsz.
Ezék. 20,11.,
Ezék. 20,12.,
Mát. 7,21.
- Az pedig igazolni akarván magát, monda Jézusnak: De ki az én felebarátom?
- Jézus pedig felelvén, monda: Egy ember megy vala alá Jeruzsálembõl Jerikóba, és rablók kezébe esék, a kik azt kifosztván és megsebesítvén, elmenének, és ott hagyák félholtan.
- Történet szerint pedig megy vala alá azon az úton egy pap, a ki azt látván, elkerülé.
- Hasonlóképen egy Lévita is, mikor arra a helyre ment, és azt látta, elkerülé.
- Egy samaritánus pedig az úton menvén, odaért, a hol az vala: és mikor azt látta, könyörületességre indula.
Ján. 4,9.
- És hozzájárulván, bekötözé annak sebeit, olajat és bort töltvén azokba; és azt felhelyezvén az õ tulajdon barmára, vivé a vendégfogadó házhoz, és gondját viselé néki.
- Másnap pedig elmenõben két pénzt kivévén, adá a gazdának, és monda néki: Viselj gondot reá, és valamit ezen fölül reáköltesz, én mikor visszatérek, megadom néked.
- E három közül azért kit gondolsz, hogy felebarátja volt annak, a ki a rablók kezébe esett?
- Az pedig monda: Az, a ki könyörült rajta. Monda azért néki Jézus: Eredj el, és te is a képen cselekedjél.
- Lõn pedig, mikor az úton menének, hogy õ beméne egy faluba; egy Mártha nevû asszony pedig befogadá õt házába.
Ján. 11,1.
- És ennek vala egy Mária nevezetû testvére, ki is Jézus lábainál leülvén, hallgatja vala az õ beszédét.
Ján. 11,2.
- Mártha pedig foglalatos volt a szüntelen való szolgálatban; elõállván azért, monda: Uram, nincs-é arra gondod, hogy az én testvérem magamra hagyott engem, hogy szolgáljak? Mondjad azért néki, hogy segítsen nékem.
- Felelvén pedig, monda néki Jézus: Mártha, Mártha, szorgalmas vagy és sokra igyekezel:
- De egy a szükséges dolog: és Mária a jobb részt választotta, mely el nem vétetik õ tõle.
Préd. 12,15.