PÉTER APOSTOLNAK KÖZÖNSÉGES ELSÕ LEVELE

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5.

  1. Hasonlóképen az asszonyok engedelmeskedjenek az õ férjöknek, hogy ha némelyek nem engedelmeskednének is az ígének, feleségük magaviselete által íge nélkül is megnyeressenek;
    Eféz. 5,22., Eféz. 5,24., 1 Móz. 3,16., Tit. 2,5., 1 Kor. 7,13.
  2. Szemlélvén a ti félelemben való feddhetetlen életeteket.
    1 Pét. 1,17., 1 Pét. 2,18.
  3. A kinek ékessége ne legyen külsõ, hajuknak fonogatásából és aranynak felrakásából vagy öltözékek felvevésébõl való;
    1 Tim. 2,9., 1 Tim. 2,10., Ésa. 3,18., Ésa. 3,19.
  4. Hanem a szívnek elrejtett embere, a szelíd és csendes lélek romolhatatlanságával, a mi igen becses az Isten elõtt.
    Eféz. 3,16., Eféz. 4,2.
  5. Mert így ékesítették magokat hajdan ama szent asszonyok is, a kik Istenben reménykedtek, engedelmeskedvén az õ férjöknek.
    1 Móz. 3,16.
  6. Miként Sára engedelmeskedett Ábrahámnak, urának nevezvén õt, a kinek gyermekei lettek, ha jót cselekesztek, és semmi félelemtõl nem rettegtek.
    1 Móz. 18,12., Gal. 4,26., Gal. 4,27., Ésa. 51,2., Péld. 3,25.
  7. A férfiak hasonlóképen, együtt lakjanak értelmes módon feleségükkel,az asszonyi nemnek, mint gyöngébb edénynek, tisztességet tévén, mint a kik örökös társaik az élet kegyelmében; hogy a ti imádságaitok meg ne hiúsuljanak.
    Eféz. 5,25., Eféz. 5,26., 1 Kor. 7,3., 1 Kor. 7,5., Gal. 3,28., Mát. 6,14., Mát. 6,15., 1 Tim. 2,8.
  8. Végezetre mindnyájan legyetek egyértelmûek, rokonérzelmûek, atyafiszeretõk, irgalmasak, kegyesek:
    Fil. 3,16., Kol. 3,12.
  9. Nem fizetvén gonoszszal a gonoszért, avagy szidalommal a szidalomért; sõt ellenkezõleg áldást mondván, tudva, hogy arra hivattatok el, hogy áldást örököljetek,
    1 Pét. 2,15., 1 Pét. 2,23., Róm. 12,17., Mát. 5,44., Mát. 6,14., Mát. 6,15., Gal. 3,14.
  10. Mert a ki akarja az életet szeretni, jó napokat látni, tiltsa meg nyelvét a gonosztól, és ajkait, hogy ne szóljanak álnokságot:
    Zsolt. 34,13., Zsolt. 34,14., Zsolt. 34,15., Péld. 21,23., Jak. 1,13., Jak. 1,19., Jak. 4,11.
  11. Forduljon el a gonosztól, és cselekedjék jót; keresse a békességet, és kövesse azt.
    1 Thess. 5,15., Zsid. 12,14., 1 Tim. 6,11., Zsolt. 34,16., Zsolt. 34,17.
  12. Mert az Úr szemei az igazakon vannak, és az õ fülei azoknak könyörgésein; az Úr orczája pedig a gonoszt cselekvõkön.
  13. És kicsoda az, a ki bántalmaz titeket, ha a jónak követõi lesztek?
    Róm. 8,28., Róm. 8,33., 3 Ján. 1,11.
  14. De ha szenvedtek is az igazságért, boldogok vagytok,azoktól való félelembõl pedig ne féljetek, se zavarba ne essetek;
    1 Pét. 2,20., 1 Pét. 4,14., Ésa. 8,12., Ésa. 51,7.
  15. Az Úr Istent pedig szenteljétek meg a ti szívetekben. Mindig készek legyetek megfelelni mindenkinek, a ki számot kér tõletek a bennetek levõ reménységrõl, szelídséggel és félelemmel:
    Ésa. 8,13., Kol. 4,6., Fil. 2,12.
  16. Jó lelkiismeretetek lévén; hogy a miben rágalmaznak titeket, mint gonosztevõket, megszégyenüljenek a kik gyalázzák a ti Krisztusban való jó élteteket.
    1 Pét. 2,12., 2 Kor. 1,12., Csel. 24,16.
  17. Mert jobb ha jót cselekedve szenvedtek, ha így akarja az Isten akarata, hogynem gonoszt cselekedve.
    1 Pét. 1,6., 1 Pét. 2,20., 1 Pét. 4,14., 1 Pét. 4,15.
  18. Mert Krisztus is szenvedett egyszer a bûnökért, mint igaz a nem igazakakért, hogy minket Istenhez vezéreljen; megölettetvén ugyan test szerint, de megeleveníttetvén lélek szerint;
    1 Pét. 4,1., Róm. 6,10., Róm. 5,6., Eféz. 3,12., 2 Kor. 13,4., 1 Tim. 3,16., Róm. 9,5.
  19. A melyben elmenvén, a tömlöczben lévõ lelkeknek is prédikált,
    1 Pét. 4,6., 2 Pét. 2,4., 2 Pét. 2,5., Róm. 10,7., Csel. 2,27.
  20. A melyek engedetlenek voltak egykor, mikor egyszer várt az Isten béketûrésre a Noé napjaiban, a bárka készítésekor, a melyben kevés, azaz nyolcz lélek tartatott meg víz által;
    Mát. 24,37., Mát. 24,38., 1 Móz. 7,13., 2 Pét. 2,5., 2 Pét. 3,5., 2 Pét. 3,6.
  21. A mi minket is megtart most képmás gyanánt, mint keresztség, a mi nem a test szenyjének lemosása, hanem jó lelkiismeret keresése Isten iránt, a Jézus Krisztus feltámadása által;
    Eféz. 5,26., Zsid. 10,22., Zsid. 9,9., Zsid. 9,10., Róm. 6,4.
  22. A ki Istennek jobbján van, felmenvén a mennybe; a kinek alávettettek az angyalok, hatalmasságok és erõk.
    Zsid. 12,2., Eféz. 1,20., Eféz. 1,21.

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5.