PÁL APOSTOLNAK A KORINTHUSBELIEKHEZ ÍRT MÁSODIK LEVELE
Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13.
- Vajha elszenvednétek tõlem egy kevés balgatagságot! Sõt szenvedjetek el engem is.
- Mert isteni buzgósággal buzgok értetek; hisz eljegyeztelek titeket egy férfiúnak, hogy mint szeplõtlen szûzet állítsalak a Krisztus elé.
3 Móz. 21,23.,
Eféz. 5,26.,
Eféz. 5,27.
- Félek azonban, hogy a miként a kígyó a maga álnokságával megcsalta Évát, akként a ti gondolataitok is megrontatnak és eltávolodnak a Krisztus iránt való egyenességtõl.
1 Móz. 3,4.,
1 Móz. 3,13.
- Mert hogyha az, a ki jõ, más Jézust prédikál, a kit nem prédikáltunk, vagy más lelket vesztek, a mit nem vettetek, vagy más evangyéliomot, a mit be nem fogadtatok, szépen eltûrnétek.
Gal. 1,8.,
Gal. 1,9.
- Mert én azt gondolom, hogy semmiben sem vagyok alábbvaló a fõ-fõ apostoloknál.
2 Kor. 12,11.,
1 Kor. 15,10.,
Gal. 2,6.,
Gal. 2,9.
- Ha pedig avatatlan vagyok is a beszédben, de nem az ismeretben; sõt mindenben, mindenképen nyilvánvalókká lettünk elõttetek.
1 Kor. 1,17.,
1 Kor. 2,1.,
1 Kor. 2,13.,
Eféz. 3,4.
- Avagy cselekedtem-é, mikor magamat megaláztam, hogy ti felmagasztaltassatok, hogy ingyen hírdettem néktek az Isten evangyéliomát?
1 Kor. 9,12.,
1 Kor. 9,18.,
1 Kor. 9,19.
- Más gyülekezeteket fosztottam meg, zsoldot vévén, hogy néktek szolgáljak; és mikor nálatok voltam és szûkölködtem, nem voltam terhére senkinek.
Csel. 20,33.,
Csel. 20,34.,
1 Thess. 2,9.,
2 Kor. 12,13.
- Mert az én szükségemet kipótolták a Macedóniából jött atyafiak; és rajta voltam és rajta is leszek, hogy semmiben se legyek terhetekre.
- Krisztus igazsága bennem, hogy én ettõl a dicsekvéstõl nem esem el Akhája vidékén.
- Miért? Hogy nem szeretlek titeket? Tudja az Isten.
2 Kor. 6,11.,
2 Kor. 6,13.
- De a mit cselekszem, cselekedni is fogom, hogy elvágjam az alkalmat az alkalomkeresõk elõl; hogy a mivel dicsekesznek, olyanoknak találtassanak abban, mint mi is.
1 Kor. 9,12.
- Mert az ilyenek hamis apostolok, álnok munkások, a kik a Krisztus apostolaivá változtatják át magukat.
Fil. 3,2.
- Nem is csoda; hisz maga a Sátán is átváltoztatja magát világosság angyalává.
Csel. 16,16.,
Csel. 16,18.
- Nem nagy dolog azért, ha az õ szolgái is átváltoztatják magokat az igazság szolgáivá; a kiknek végök az õ cselekedeteik szerint lészen.
Fil. 3,19.
- Ismét mondom: ne tartson engem senki esztelennek; de ha mégis, fogadjatok be mint esztelent is, hogy egy kicsit én is dicsekedhessem.
2 Kor. 5,13.,
2 Kor. 12,6.
- A mit mondok, nem az Úr szerint mondom, hanem mintegy esztelenül a dicsekvésnek ezzel a merészségével,
- Mivelhogy sokan dicsekesznek test szerint, dicsekeszem + én is.
2 Kor. 10,13.,
2 Kor. 12,9.,
Fil. 3,3.,
Fil. 3,7.
- Hisz okosak lévén, örömest eltûritek az eszteleneket.
1 Kor. 4,10.
- Mert eltûritek, ha valaki leigáz titeket, ha valaki felfal, ha valaki megfog, ha valaki felfuvalkodik, ha valaki arczul ver titeket.
- Szégyenkezve mondom, mivelhogy mi erõtlenek voltunk; de a miben merész valaki, esztelenül szólok, merész vagyok én is.
- Héberek õk? Én is. Izráeliták-é? Én is. Ábrahám magva-é? Én is.
Fil. 3,5.
- Krisztus szolgái-é? (balgatagul szólok) én méginkább; több fáradság, több vereség, + több börtön, gyakorta való halálos veszedelem által.
1 Kor. 15,10.,
Csel. 16,22.,
Csel. 16,23.
- A zsidóktól ötször kaptam negyvenet egy híján.
5 Móz. 25,3.
- Háromszor megostoroztak, + egyszer megköveztek, háromszor hajótörést szenvedtem, éjt-napot a mélységben töltöttem;
Csel. 16,22.,
Csel. 14,19.,
Csel. 27,41.
- Gyakorta való utazásban, veszedelemben folyó vizeken, veszedelemben rablók közt, veszedelemben népem között, veszedelemben pogányok között, veszedelemben városban, veszedelemben + pusztában, veszedelemben tengeren, veszedelemben hamis atyafiak közt;
Csel. 13,50.,
Csel. 27,2.,
Csel. 27,9.,
Csel. 9,22.,
Csel. 9,25.
- Fáradságban és nyomorúságban, gyakorta való virrasztásban, éhségben és szomjúságban, gyakorta való bõjtölésben, hidegben és mezítelenségben.
2 Kor. 6,4.,
2 Kor. 6,5.
- Mindezeken kívül van az én naponkénti zaklattatásom, az összes gyülekezetek gondja.
Csel. 20,18.
- Ki beteg, hogy én is beteg ne volnék? Ki botránkozik meg, hogy én is ne égnék?
Róm. 15,1.
- Ha dicsekednem kell, az én gyengeségemmel dicsekszem.
2 Kor. 12,5.
- Az Isten és a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyja, a ki mindörökké áldott, tudja, hogy nem hazudom.
Róm. 1,25.
- Damaskusban Aretás király helytartója õrzette a damaskusiak városát, akarván engem megfogni;
Csel. 9,24.,
Csel. 9,25.
- És az ablakon át, kosárban bocsátottak le a kõfalon, és megmenekültem kezei közül.
Józs. 2,15.,
Csel. 9,25.
Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13.