16. Fejezet (Szent Márk)
Jézus föltámadása és mennybemenetele
- Asszonyok a sírnál. Szombat elmúltával Mária
Magdolna, Mária, Jakab anyja és Szalómé illatszereket
vásároltak és elmentek, hogy megkenjék (Jézust).
- Kora reggel
értek a sírhoz, amikor a nap éppen fölkelt. A hét első
napja volt.
- Így tanakodtak egymás közt: "Ki hengeríti el
nekünk a követ a sír bejáratától?"
- De amikor odanéztek,
látták, hogy a követ már elhengerítették, pedig igen nagy
volt.
- Erre bementek a sírboltba és észrevették, hogy ott
jobb felől egy fehér ruhába öltözött ifjú ül. Nagyon
megijedtek.
- De az bátorította őket: "Ne féljetek! A názáreti
Jézust keresitek, akit keresztre feszítettek? Föltámadt,
nincs itt. Nézzétek, itt a hely, ahová temették.
- Most pedig
siessetek, vigyétek hírül tanítványainak és Péternek:
előttetek megy Galileába. Ott majd viszontlátjátok, amint
megmondta nektek."
- Azok kijöttek a sírból és futásnak,
eredtek, mert nagy ijedség és rémület fogta el őket.
Félelmükben senkinek sem szóltak a dologról.
- Jézus megjelenik övéinek. Miután a hét első
napjának reggelén föltámadt, először Mária Magdolnának
jelent meg, akiből hét ördögöt űzött ki.
- Ő menten hírül
vitte azt a gyászoló és síró tanítványoknak.
- Mikor azok
meghallották, hogy él, s hogy ő látta, nem hitték el neki.
- Ezután idegen alakban megjelent kettőnek közülük
útközben, amikor vidékre mentek.
- Ezek visszatértek és
közölték a hírt, de nekik sem hittek.
- Végül a tizenegynek jelent meg, amikor asztalnál ültek.
Szemükre vetette hitetlenségüket és szívük keménységét,
mert azoknak, akik őt föltámadása után látták, nem hittek.
- Az apostolok küldetése. Azután így szólt hozzájuk:
"Menjetek el az egész világra és hirdessétek az
evangéliumot minden teremtménynek.
- Aki hisz és
megkeresztelkedik, üdvözül; aki nem hisz, elkárhozik.
- A hívőket ezek
a jelek fogják kísérni: Az én nevemben ördögöt űznek,
új nyelveken beszélnek,
- kígyókat vesznek majd a
kezükbe, és ha valami halálos mérget isznak, nem árt meg
nekik, betegekre teszik kezüket és azok meggyógyulnak.
- Jézus mennybemenetele. Az Úr Jézus, miután
szavait befejezte, fölment a mennybe és az Isten jobbján
foglalt helyet.
- Azok pedig szétszéledtek és mindenütt
hirdették az igét. Az Úr együttműködött velük és tanításukat
csodákkal kísérte és hitelesítette.
1-8: Mt.28.1-10; Lk. 24,1-11; Jn. 20,1-2; Jn. 20,11-18.
1. Szombat este, a csillag följötte után, végetért a munkaszünet, bevásárolhattak tehát, hogy másnap kora reggel elvégezzék a halottkenést.
2. A hét első napja a mi vasárnapunk.
5. Lukács és János két angyalt említ, Máté és Márk csak azt, aki az asszonyokkal beszélt.
7. Amint megmondta, t. i. Mk. 14,28.
8. Senkinek sem szóltak, t. i. egyelőre az úton.
9-20. Ez a szakasz hiányzik a két legrégibb kézíratból, de több más kézíratban és fordításban szerepel. A Pápai Szentírás-bizottság 1912. junius 26-i döntése szerint szent Márkot kell e szakasz szerzőjének tekintenünk.
9-11: Mt. 28,9-10; Jn. 20,11-18.
12-13. Idegen alakban, hogy azonnal föl ne ismerjék. -- Kettőnek közülük útközben: ezek az emmauszi tanítványok. A megjelenést szent Lukács részletesen leírja (Lk. 24,13-35).
14. Ez a megjelenés Galileában történt (Mt. 28,16). Szent Márk a Lukács és János evangéliumában leírt többi megjelenést nem említi.
15-18: Mt. 28,16-20. Lk. 24,44-49.
15-16. Mt. 28,19-20
19-20: Lk. 24,50-53; ApApCsel. 1,4-11.
19. Az Isten jobbján foglalt helyet azt jelenti, hogy mint ember is résztvesz az Atya dicsőségében és a világ kormányzásában.
20. Szent Márk néhány szóval elmondja a világmisszió nagy művének kezdetét, amelyet a megdicsőült Üdvözítő hathatósan támogat a mennyből.