1. Fejezet Az Apostolok Cselekedetei
Előszó
- Előző könyvemben kedves Teofil, elbeszéltem, mi mindent tett és
tanított Jézus egészen mennybevétele napjáig,
- amikor megbízást adott a Szentlélek által kiválasztott apostoloknak.
- Szenvedése után sok csalhatatlan jellel bizonyította be ezeknek, hogy
él; negyven napon át megjelent előttük s az Isten országáról beszélt
nekik.
Jézus mennybemenetelétől a Szentlélek eljöveteléig
- Jézus mennybemenetele. Egy alkalommal, amikor együtt voltak,
meghagyta nekik, hogy ne távozzanak el Jeruzsálemből, hanem várjanak
az Atya igéretére.
- "Erről hallottatok tőlem, mondta: János csak vízzel keresztelt, ti
azonban néhány nap múlva Szentlélekkel keresztekedtek meg."
- Erre az egybegyűltek megkérdezték tőle: "Uram, tehát mostanaban
állítod helyre Izrael országát?"
- Ő azonban így válaszolt: "Az Atya saját tetszése szerint határozta meg
a megfelelő időpontot, nem rátok tartozik ennek ismerete.
- De amikor a Szentlélek leszáll rátok, erőben részesültök, úgyhogy
tanúságot tesztek majd rólam Jeruzsálemben, meg egész Júdeában és
Szamariában, sőt egészen a föld végső határáig."
- E szavak után szemük láttára felemelkedett és felhő takarta el őt
szemük elől.
- Miközben merően nézték, miként száll az égbe, egyszerre csak két fehér
ruhás férfi termett mellettük.
- "Galileai férfiak, szólították meg őket, mit álltok itt égre emelt
szemekkel? Ez a Jézus, aki közületek felment a mennybe, úgy jön el
ismét, ahogy szemetek láttára mennybe szállt."
- Ezután az Olajfák hegyéről, amely Jeruzsálemtől szombatnapi járásra
fekszik, visszatértek Jeruzsálembe.
- Amint megérkeztek, felmentek az emeleti terembe. Itt aztán együtt
maradt Péter és János, Jakab és András, Fülöp és Tamás, Bertalan és
Máté, Jakab Alfeus fia és a buzgó Simon, s végül Júdás, Jakab
testvére.
- Mindezek az asszonyokkal, Máriával, Jézus anyjával és testvéreivel
együtt egy szívvel-lélekkel, állhatatosan imádkoztak.
- Mátyás apostollá választása. Ezekben a napokban Péter a
testvérek között egy alkalommal szólásra emelkedett. Az egybegyűltek
száma mintegy százhúsz lehetett.
- "Testvérek! Be kellett teljesednie annak az írásnak, melyben a
Szentlélek Dávid ajkával Júdásról, a Jézust foglyul ejtők vezetőjéről
jövendölt.
- Ő közénk tartozott, a mi szolgálatunk részese volt.
- Gonoszsága bérén telket szerzett magának, mikor pedig lezuhant,
kettéhasadt és minden bele kiömlött.
- Jeruzsálem minden lakója tudomást szerzett erről, úgyhogy azt a telket
nyelvükön Hakeldámának, vagyis Vérmezőnek nevezték el.
- Mármost így szól az Írás a zsoltárok könyvében:
Lakóhelyükből váljék sivatag,
ne lakja senki sátrukat.
Továbbá:
Tisztségét kapja meg más.
- Szükséges tehát, hogy valaki azok közül, akik mindig velünk tartottak,
amíg az Úr Jézus közöttünk járt-kelt -János keresztségétől fogva
egészen mennybevétele napjáig-
- velünk együtt tanúskodjék az ő feltámadásáról."
- Erre kijelöltek kettőt: Józsefet, akit Barszabbásznak, más néven
Jusztusznak is hívtak, és Mátyást.
- Azután így imádkoztak: "Urunk, ki mindenkinek szívét ismered, mutasd
meg, e kettő közül melyikre esett választásod,
- hogy elfoglalja ebben a szolgálatban, az apostoli rendben a helyet,
melyet Júdás hűtlenül elhagyott és így az őt mehillető helyre jutott."
- Ezután sorsot vetettek rájuk. A sors Mátyásra esett, mire a többi
tizenegy apostol közé sorolták.
1. Az előző könyv Szent Lukács evangéliuma. A szent szerző ezt a művet is előszóval vezeti be, amelyben röviden összefoglalja evangéliuma tartalmát. - Teofil egy előkelő pogányból megtért római, akinek evangéliumát is ajánlotta.
2. Az Úr megbízatást adott az evangélium hirdetésére és az Egyház megszervezésére.
3. Negyven napon át a föltámadt Üdvözítő több mint tízszer jelent meg az apostoloknak és más tanítványoknak: lásd Mt. 28,9-10; Mt. 28,16-20; Mk. 16,9-20; Lk. 24,13-53; Jn. 20,11-29; Jn. 21,1-23; 1Kor. 15,5-8.
4-14. Lk. 24,44-53. A szent szerző itt evangéliumának befejező szakaszát ismétli meg bővebben.
5. A kétféle keresztelésről lásd Mt. 3,11 jegyzet.
6-8. A tanítványok még mindig abban reménykednek, hogy Jézus visszaállítja a Messiás földi országát, a zsidó nemzeti királyságot. Az Úr helyreigazítja tévedésüket: Isten országa végső beteljesedésében isteni titok, de a Szentlélek eljövetelével az apostolok missziós munkája nyomán az Egyházban megkezdődik Isten uralma az egész világon.
9. Lásd Mk. 16,19; Lk. 24,51.
12. A zsidóknak szombaton csak 2000 lépésnyi (kb. másfél km) utat volt szabad megtenniük.
13. Az emeleti terem valószínűleg az utolsó vacsora terme volt. Az apostolok névsorát lásd Mt. 10,2-4; Mk. 3,16-19; Lk. 6,14-16.
14. Az asszonyokról lásd Mt. 27,55-56; Mk. 15,40-41; Lk. 8,2-3; Lk. 23,49; Lk. 24,10. Jézus testvéreiről lásd Mt. 12,46 jegyzet.
15. Péter az Apostolok Cselekedeteiben, mint már az evangéliumokban is, úgy jelenik meg, mint az apostoli testület feje.
18-19. Júdás haláláról és a telekvásárlásról lásd Mt. 27,3-10.
20. Zsolt. 68,26; Zsolt. 108,8.
26. A sorsvetés az isteni akarat megtudakolásának az Ószövetségből eredő formája (Lev. 16,8).