9. Fejezet: BÖLCS SALAMONNAK PÉLDABESZÉDEI

1. Bölcseség megépítette az ő házát, annak hét oszlopát kivágván.
2. Megölte vágnivalóit, kitöltötte borát, asztalát is elkészítette.
3. Elbocsátá az ő leányit, hivogat a város magas helyeinek tetein.
   Péld. 8,1., Péld. 8,2.
4. Ki tudatlan? térjen ide; az értelem nélkül valónak ezt mondja:
5. Jőjjetek, éljetek az én étkemmel, és igyatok a borból, melyet töltöttem.
6. Hagyjátok el a bolondokat, hogy éljetek, járjatok az eszességnek útán.
7. A ki tanítja a csúfolót, nyer magának szidalmat: és a ki feddi a latrot, szégyenére lesz.
   Péld. 14,7., Mát. 7,6.
8. Ne fedd meg a csúfolót, hogy ne gyűlöljön téged; fedd meg a bölcset, és szeret téged.
   Zsolt. 141,5.
9. Adj a bölcsnek, és még bölcsebb lesz; tanítsd az igazat, és öregbíti a tanulságot.
10. A bölcseségnek kezdete az Úrnak félelme; és a Szentnek ismerete az eszesség.
    Jób. 28,28.
11. Mert én általam sokasulnak meg a te napjaid, és meghosszabbítják néked életednek esztendeit.
    Péld. 3,18., Péld. 10,27.
12. Ha bölcs vagy, bölcs vagy te magadnak; ha pedig csúfoló vagy, magad vallod kárát.
13. Balgaság asszony fecsegő, bolond és semmit nem tud.
    Péld. 7,11., Péld. 7,18.
14. És leült az ő házának ajtajába, székre a városnak magas helyein,
    Péld. 7,12.
15. Hogy hívja az útonjárókat, a kik egyenesen mennek útjokon.
16. Ki együgyű? térjen ide, és valaki esztelen, annak ezt mondja:
17. A lopott víz édes, és a titkon való étel gyönyörűséges!
18. És az nem tudja, hogy ott élet nélkül valók vannak; és a pokol mélyébe esnek az ő hivatalosai!