9. Fejezet: BÖLCS SALAMONNAK PÉLDABESZÉDEI

  1. Bölcseség megépítette az ő házát, annak hét oszlopát kivágván.
  2. Megölte vágnivalóit, kitöltötte borát, asztalát is elkészítette.
  3. Elbocsátá az ő leányit, hivogat a város magas helyeinek tetein.
    Péld. 8,1., Péld. 8,2.
  4. Ki tudatlan? térjen ide; az értelem nélkül valónak ezt mondja:
  5. Jőjjetek, éljetek az én étkemmel, és igyatok a borból, melyet töltöttem.
  6. Hagyjátok el a bolondokat, hogy éljetek, járjatok az eszességnek útán.
  7. A ki tanítja a csúfolót, nyer magának szidalmat: és a ki feddi a latrot, szégyenére lesz.
    Péld. 14,7., Mát. 7,6.
  8. Ne fedd meg a csúfolót, hogy ne gyűlöljön téged; fedd meg a bölcset, és szeret téged.
    Zsolt. 141,5.
  9. Adj a bölcsnek, és még bölcsebb lesz; tanítsd az igazat, és öregbíti a tanulságot.
  10. A bölcseségnek kezdete az Úrnak félelme; és a Szentnek ismerete az eszesség.
    Jób. 28,28.
  11. Mert én általam sokasulnak meg a te napjaid, és meghosszabbítják néked életednek esztendeit.
    Péld. 3,18., Péld. 10,27.
  12. Ha bölcs vagy, bölcs vagy te magadnak; ha pedig csúfoló vagy, magad vallod kárát.
  13. Balgaság asszony fecsegő, bolond és semmit nem tud.
    Péld. 7,11., Péld. 7,18.
  14. És leült az ő házának ajtajába, székre a városnak magas helyein,
    Péld. 7,12.
  15. Hogy hívja az útonjárókat, a kik egyenesen mennek útjokon.
  16. Ki együgyű? térjen ide, és valaki esztelen, annak ezt mondja:
  17. A lopott víz édes, és a titkon való étel gyönyörűséges!
  18. És az nem tudja, hogy ott élet nélkül valók vannak; és a pokol mélyébe esnek az ő hivatalosai!