46. Fejezet: ZSOLTÁROK KÖNYVE

1. Az éneklőmesternek, a Kóráh fiainak éneke, a halamothra.
   1 Krón. 25,1., 1 Krón. 26,1.
2. Isten a mi oltalmunk és erősségünk! igen bizonyos segítség a nyomorúságban.
   Zsolt. 46,6., Zsolt. 9,10.
3. Azért nem félünk, ha elváltoznék is a föld, ha hegyek omlanának is a tenger közepébe:
   Ésa. 54,10., Ezék. 38,20.
4. Zúghatnak, tajtékozhatnak hullámai; hegyek rendülhetnek meg háborgásától. Szela.
5. Forrásainak árja megörvendezteti Isten városát, a Felségesnek szent hajlékait.
6. Az Isten ő közepette van, nem rendül meg; megsegíti Isten virradatkor.
   1 Kir. 9,3., Zsolt. 22,4.
7. Nemzetek zajongnak, országok mozognak; kiereszti hangját, megszeppen a föld.
   Zsolt. 2,1., Zsolt. 2,5.
8. A Seregek Ura velünk van, Jákób Istene a mi várunk. Szela.
9. Jőjjetek, lássátok az Úr tetteit, a ki pusztaságokat szerez a földön;
10. Hadakat némít el a föld széléig; ívet tör, kopját ront, hadi szekereket éget el tűzben.
    Zsolt. 76,4., Józs. 11,8., Józs. 11,9.
11. Csendesedjetek és ismerjétek el, hogy én vagyok az Isten! Felmagasztaltatom a nemzetek közt, felmagasztaltatom a földön.
12. A Seregek Ura velünk van, Jákób Istene a mi várunk! Szela.