105. Fejezet: ZSOLTÁROK KÖNYVE

1. Magasztaljátok az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek a népek között az ő cselekedeteit!
   Zsolt. 47,2., Zsolt. 47,4., 1 Krón. 16,8., 1 Krón. 16,10.
2. Énekeljetek néki, zengedezzetek néki, beszéljétek el minden ő csodatételét.
3. Dicsekedjetek az ő szent nevével; örvendezzen azoknak a szívök, a kik keresik az Urat.
   Zsolt. 33,1., Zsolt. 33,2., Zsolt. 89,17.
4. Kivánjátok az Urat és az ő erejét; keressétek az ő orczáját szüntelen.
   Zsolt. 27,8., Zsolt. 27,9.
5. Emlékezzetek meg az ő csodáiról, a melyeket cselekedett; jeleiről és az ő szájának ítéleteiről.
   Zsolt. 78,3., Zsolt. 78,6., Zsolt. 78,13., Zsolt. 78,27.
6. Oh Ábrahámnak, az ő szolgájának magva; oh Jákóbnak, az ő választottának fiai!
   Malak. 1,2., Malak. 1,3.
7. Ő, az Úr a mi Istenünk, az egész földre kihat az ő ítélete.
8. Megemlékezik az ő szövetségéről mindörökké; az ő rendeletéről, a melyet megszabott ezer nemzetségiglen;
9. A melyet kötött Ábrahámmal, és az ő Izsáknak tett esküvéséről.
   1 Móz. 17,2., 1 Móz. 26,3.
10. És odaállatta azt Jákóbnak szabályul, Izráelnek örök szövetségül,
    1 Móz. 28,13., 1 Móz. 28,15.
11. Mondván: Néked adom Kanaán földét, sors szerint való örökségetekül.
    1 Móz. 13,15.
12. Mikor még csekély számmal valának, igen kevesen és mintegy zsellérek abban,
13. És egyik nemzettől a másikhoz bujdosának, egyik országból a másik néphez:
    1 Móz. 12,13., 1 Móz. 20,26.
14. Nem engedé, hogy valaki nyomorgassa őket, sőt királyokat is megfenyített miattok, mondván:
    1 Móz. 20,3., 1 Móz. 20,7., 1 Krón. 16,22.
15. Meg ne illessétek az én felkentjeimet, és az én prófétáimnak ne ártsatok!
16. Mikor éhséget idéze elő a földön; és a kenyérnek minden botját eltöré,
    1 Móz. 42,2.
17. Elküldött előttük egy férfiút, Józsefet, a ki rabul adatott vala el;
    1 Móz. 27,28., 1 Móz. 39,20., 1 Móz. 45,7.
18. A lábait békóba szorították, ő maga vasban járt vala,
19. Mindazideig, a míg szava beteljesedett. Az Úr beszéde megpróbálta őt.
20. Elküldött a király és feloldotta őt, a népeken uralkodó, és szabaddá tette őt;
    1 Móz. 41,14.
21. Úrrá tevé őt az ő házán, és uralkodóvá minden jószágán;
    1 Móz. 41,40.
22. Hogy főembereit tetszése szerint kötöztetheté, és véneit is bölcsességre taníthatá.
23. És beméne Izráel Égyiptomba, s Jákób a Khám földén zsellérkedék.
    1 Móz. 46,6.
24. És igen megszaporítá az ő népét, és erősebbé tevé elnyomóinál.
    2 Móz. 1,7., 2 Móz. 1,10.
25. Elváltoztatá azoknak szívét, hogy gyűlöljék az ő népét, és álnokul cselekedjenek az ő szolgáival.
    2 Móz. 1,10., 2 Móz. 1,16.
26. Elküldte Mózest, az ő szolgáját, és Áront, a kit választott vala.
    2 Móz. 3,10.
27. Elvégezék azok között az ő jeleit, és a csodákat a Khám földén.
    2 Móz. 7,9.
28. Sötétséget bocsátott és elsötétítette azt, és azok nem engedetlenkedtek az ő rendeleteinek.
    2 Móz. 10,21., 2 Móz. 10,23.
29. Vizeiket vérré változtatá, és megölé az ő halaikat.
    2 Móz. 7,20.
30. Földjük békáktól hemzsege, még a királyuk termeiben is.
    2 Móz. 8,3., 2 Móz. 8,6.
31. Szólt, és támadának legyek és szúnyogok minden ő határukon.
32. Adott nékik eső gyanánt jégesőt, és lángoló tüzet a földjökre.
    2 Móz. 9,23.
33. És elvevé szőlőjüket és fügefájokat, és széttördelé határuknak élő fáit.
34. Szólt és támada sáska, és megszámlálhatatlan cserebogár.
    2 Móz. 10,13.
35. És megemészte minden növényt az ő földjökön, és az ő szántóföldjöknek gyümölcsét megemészté.
36. És megöle minden elsőszülöttet földjökön, minden erejöknek zsengéjét.
    2 Móz. 12,29.
37. És kihozá őket ezüsttel és arannyal, és nemzetségeikben nem volt beteges.
    2 Móz. 12,35.
38. Örült Égyiptom, mikor kijövének, mert a tőlök való félelem megszállta őket.
    2 Móz. 12,31., 2 Móz. 12,33.
39. Felhőt terjeszte ki, hogy befedezze őket, és tüzet, hogy világítson éjjel.
    2 Móz. 13,21.
40. Könyörgött és fürjeket hoza, és mennyei kenyérrel elégítette meg őket.
    2 Móz. 16,13.
41. Megnyitotta a kősziklát és víz zúdula ki, folyóként futott a sivatagon.
    Zsolt. 78,15.
42. Mert megemlékezett az ő szentséges igéretéről, a melyet tőn Ábrahámnak, az ő szolgájának.
    1 Móz. 15,14., 1 Móz. 15,16.
43. Kihozá azért az ő népét örömmel, és az ő választottait vígasággal.
    2 Móz. 14,8.
44. És nékik adá a pogányok földét, és öröklék a népek fáradságos szerzeményét.
    5 Móz. 6,10., 5 Móz. 6,11.
45. Azért, hogy megtartsák az ő rendeleteit, és törvényeit megőrizzék. Dicsérjétek az Urat!
    5 Móz. 6,12., 5 Móz. 6,18.