89. Fejezet: ZSOLTÁROK KÖNYVE

1. Az Ezrahita Ethán tanítása.
   1 Kir. 4,31., 1 Krón. 15,19.
2. Az Úrnak kegyelmességét hadd énekeljem örökké! Nemzetségről nemzetségre hirdetem a te hűséges voltodat az én számmal!
3. Mert azt mondom: Örökké megáll a te kegyelmességed, és megerősíted a te hűséges voltodat az egekben, mondván:
4. Szövetséget kötöttem az én választottammal, megesküdtem Dávidnak, az én szolgámnak:
   2 Sám. 7,11., 2 Sám. 7,16., 2 Sám. 23,5.
5. Mindörökké megerősítem a te magodat, és nemzetségről nemzetségre megépítem a te királyi székedet. Szela.
6. És az egek dicsérik a te csodadolgodat Uram; a te hűséges voltodat is a szentek gyülekezetében.
   Zsolt. 19,2.
7. Mert a felhőkben kicsoda hasonlatos az Úrhoz, s ki olyan, mint az Úr, az istenek fiai között?
   2 Móz. 15,11., Zsolt. 86,8.
8. Igen rettenetes Isten ő a szentek gyűlésében, és félelmetes mindazokra, a kik körülte vannak.
   Dán. 7,10.
9. Uram, Seregeknek Istene! Kicsoda olyan erős, mint te vagy Uram? És a te hűséges voltod körülvesz téged.
   Zsolt. 89,4., Zsolt. 89,35.
10. Te uralkodol a tengernek kevélységén; mikor az ő habjai felemelkednek, te csendesíted le azokat.
    Jób. 9,8.
11. Te rontád meg Égyiptomot mintegy átdöföttet; erős karoddal elszélesztetted ellenségeidet.
12. Tieid az egek, a föld is a tied: e világot minden benne valóval te fundáltad.
    Zsolt. 24,1., Zsolt. 24,2., Zsolt. 50,12.
13. Az északot és a délt te teremtetted, a Thábor és a Hermon a te nevednek örvendeznek.
    Jób. 9,3.
14. A te karod hatalommal teljes, a te kezed erős, a te jobbod méltóságos.
15. Igazság és jogosság a te királyi székednek alapja; kegyelem és hűség jár a te orczád előtt.
    Zsolt. 89,9., Zsolt. 97,2.
16. Boldog nép az, a mely megérti a kürt szavát; a te orczádnak világosságánál jár ez, oh Uram!
    Ésa. 2,5.
17. A te nevedben örvendeznek egész nap; és a te igazságodban felmagasztaltatnak.
    Zsolt. 105,3.
18. Mert az ő erejöknek ékessége te vagy; a te jóakaratoddal emeled fel a mi szarvunkat is.
    Zsolt. 75,11., Zsolt. 132,17.
19. Mert az Úr a mi paizsunk, és Izráelnek Szentje a mi királyunk.
    Zsolt. 84,10., Zsolt. 84,12.
20. Akkor látásban szóltál a te kegyeltednek, és mondád: Segítséget adtam a vitéznek, felmagasztaltam a népből + választottat;
    2 Sám. 3,18., Zsolt. 78,70., Zsolt. 78,71., 2 Sám. 7,8., 2 Sám. 7,9.
21. Megtaláltam Dávidot, az én szolgámat; szent olajommal kentem fel őt.
    1 Sám. 13,14.
22. A kivel állandóan vele lesz az én kezem, sőt az én karom erősíti meg őt.
23. Nem nyomhatja őt el az ellenség, és a gonosz ember sem nyomorgatja meg őt;
24. Mert ő előtte rontom meg az ő szorongatóit, és verem meg az ő gyűlölőit.
    Zsolt. 18,1., Zsolt. 18,51.
25. És vele lesz az én hűségem és kegyelmem, és az én nevemmel magasztaltatik fel + az ő szarva.
    Zsolt. 61,8., Zsolt. 132,17., Zsolt. 132,18.
26. És rávetem az ő kezét a tengerre, és az ő jobbját a folyóvizekre.
    Zsolt. 72,8., 2 Sám. 8,12., 2 Sám. 8,15., 2 Sám. 10,19.
27. Ő így szólít engem: Atyám vagy te; én Istenem és szabadításom kősziklája!
    Zsolt. 18,2.
28. Én meg elsőszülöttemmé teszem őt és felebbvalóvá a föld + királyainál.
    Zsolt. 2,7., 2 Sám. 8,12., 2 Sám. 10,19.
29. Örökké megtartom néki az én kegyelmemet, és az én szövetségem bizonyos marad ő vele.
    2 Sám. 7,16., 2 Sám. 23,5.
30. És az ő magvát örökkévalóvá teszem, és az ő királyi székét, mint az egeknek napjait.
    2 Sám. 7,12., 2 Sám. 7,16.
31. Ha az ő fiai elhagyják az én törvényemet, és nem járnak az én végzésem szerint;
32. Ha az én rendeléseimet megtörik, és meg nem tartják az én parancsolatimat:
33. Akkor vesszővel látogatom meg az ő bűnöket, és vereségekkel az ő álnokságukat;
34. De az én kegyelmemet nem vonom meg tőle, és az én hűséges voltomban nem hazudom.
35. Nem töröm meg az én szövetségemet, és a mi kijött az én számból, el nem változtatom.
    Zsolt. 89,4., Zsolt. 89,9.
36. Megesküdtem egyszer az én szentségemre: vajjon megcsalhatnám-é Dávidot?
    Zsolt. 89,4., Zsid. 9,13., Zsid. 9,17.
37. Az ő magva örökké megmarad, és az ő királyi széke olyan előttem, mint a nap.
    2 Sám. 7,16., Luk. 1,32., Luk. 1,33.
38. Megáll örökké, mint a hold, és bizonyos, mint a felhőben lévő bizonyság. Szela.
39. De te mégis elvetetted és megútáltad őt, és megharagudtál a te felkentedre.
    1 Kir. 9,2., 1 Kir. 9,4., 1 Kir. 9,9.
40. Felbontottad a te szolgáddal kötött szövetséget, földre tiportad az ő koronáját.
    2 Kir. 21,11., 2 Kir. 21,16., 2 Kir. 25,8., 2 Kir. 25,11.
41. Lerontottad az ő kőfalait mind; romokká tetted erősségeit.
42. Zsákmányolták őt mind az úton járók; gyalázattá lőn az ő szomszédai előtt.
43. Felmagasztaltad az ő szorongatóinak jobbját, és megvidámítottad minden ellenségét.
44. Még fegyverének élét is elvetted, és nem segítetted őt a harczban.
45. Eltörlötted az ő fényességét, és az ő királyi székét a földre vetetted.
46. Az ő ifjúságának napjait megrövidítetted, gyalázatot borítottál reá. Szela.
47. Meddig rejtegeted még magad, oh Uram, szüntelen, és ég a te haragod, mint a tűz?
    Zsolt. 79,5., Zsolt. 77,8.
48. Emlékezzél meg rólam: mily rövid az élet! Mily semmire teremtetted te mind az embernek fiait!
    Zsolt. 90,9., Zsolt. 90,10.
49. Kicsoda oly erős, hogy éljen és ne lásson halált s megszabadítsa magát a Seolnak kezéből? Szela.
    Zsid. 9,27., Zsolt. 49,11.
50. Hol van a te előbbi kegyelmességed, Uram? Megesküdtél Dávidnak a te hűséges voltodra!
    Zsolt. 89,4., Zsolt. 89,36.
51. Emlékezzél meg Uram a te szolgáidnak gyalázatjokról! hogy sok népnek gyalázatját hordozom keblemben,
52. A melyekkel gyaláztak a te ellenségeid Uram, a melyekkel gyalázták a te felkentednek lépéseit.
53. Áldott legyen az Úr mindörökké! Ámen és Ámen.