JÓZSUÉ KÖNYVE

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24.

  1. És lõn Mózesnek, az Úr szolgájának halála után, szóla az Úr Józsuénak, + a Nún fiának, Mózes szolgájának, mondván:
    5 Móz. 34,5., 2 Móz. 33,11., 4 Móz. 13,9., 4 Móz. 13,17., 4 Móz. 27,15., 4 Móz. 27,23., 5 Móz. 1,38.
  2. Mózes, az én szolgám meghalt; most azért kelj fel, menj át ezen a Jordánon, te és mind ez a nép arra a földre, a melyet én adok nékik, az Izráel fiainak.
    5 Móz. 34,5., 5 Móz. 34,10., 5 Móz. 34,11.
  3. Minden helyet, a melyet talpatok érint, néktek adtam, a miképen szólottam Mózesnek.
    2 Móz. 3,8., 5 Móz. 1,7., 5 Móz. 1,8., 5 Móz. 31,6., 5 Móz. 31,8.
  4. A pusztától és a Libánontól fogva a nagy folyóvízig, az Eufrates folyóvízig, a Khitteusoknak egész földe és a nagy tengerig napnyugat felé lesz a ti határotok.
    1 Móz. 15,18., 5 Móz. 11,24.
  5. Meg nem áll senki elõtted életednek minden idejében: a miképen Mózessel vele voltam, teveled is veled leszek; el nem hagylak téged, sem el nem maradok + tõled.
    5 Móz. 31,6., 5 Móz. 31,8., Zsid. 13,15.
  6. Légy bátor és erõs, mert te teszed majd e népet annak a földnek örökösévé, + a mely felõl megesküdtem az õ atyáiknak, hogy nékik adom azt.
    5 Móz. 31,6., 5 Móz. 1,38.
  7. Csak légy bátor és igen erõs, hogy vigyázz és mindent ama törvény szerint cselekedjél, a melyet Mózes, az én szolgám szabott elõdbe; attól se jobbra, se balra ne hajolj, hogy jó szerencsés lehess mindenben, a miben jársz!
    5 Móz. 28,1., 1 Kir. 2,3.
  8. El ne távozzék e törvénynek könyve a te szádtól, hanem gondolkodjál arról éjjel és nappal, hogy vigyázz és mindent úgy cselekedjél, a mint írva van abban, mert akkor leszel jó szerencsés a te utaidon és akkor boldogulsz.
    5 Móz. 6,7., 5 Móz. 11,19., 5 Móz. 17,19., Zsolt. 1,2., Zsolt. 1,3.
  9. Avagy nem parancsoltam-é meg néked: légy bátor és erõs? Ne félj, és ne rettegj, + mert veled lesz az Úr, a te Istened mindenben, a miben jársz.
    Józs. 1,7., Józs. 6,27., Józs. 8,1., 5 Móz. 31,7., 5 Móz. 31,8.
  10. Parancsola azért Józsué a nép elõljáróinak, mondván:
  11. Menjetek által a táboron, és parancsoljátok meg a népnek, mondván: Készítsetek magatoknak útravalót, mert harmadnap mulva átmentek ti ezen a Jordánon, hogy bemenjetek és bírjátok azt a földet, a melyet az Úr, a ti Istenetek ád néktek birtokul.
  12. A Rúben és Gád nemzetségének pedig, és a Manassé nemzetség felének szóla Józsué, mondván:
  13. Emlékezzetek meg a dologról, a mit megparancsolt néktek Mózes, az Úrnak szolgája, mondván: Az Úr, a ti Istenetek megnyugtatott titeket, és néktek adta ezt a földet.
    4 Móz. 32,20., 4 Móz. 32,23.
  14. Feleségeitek, gyermekeitek és barmaitok maradjanak e földön, a melyet adott néktek Mózes a Jordánon túl; ti pedig fegyveres kézzel menjetek át atyátokfiai elõtt, mindnyájan, a kik közületek erõs vitézek, és segéljétek meg õket;
    4 Móz. 32,33., 4 Móz. 32,37.
  15. A míg megnyugosztja az Úr a ti atyátokfiait is, mint titeket, és bírják õk is a földet, a melyet az Úr, a ti Istenetek ád nékik: akkor aztán térjetek vissza a ti örökségtek földére és bírjátok azt, a melyet Mózes, az Úr szolgája adott néktek a Jordánon túl, napkelet felõl.
  16. Azok pedig felelének Józsuénak, mondván: Mindent megcselekszünk, a mit parancsoltál nékünk, és a hová küldesz minket, oda megyünk.
    2 Móz. 19,8.
  17. A mint Mózesre hallgattunk, épen úgy hallgatunk majd te reád, csak legyen veled az Úr, a te Istened, a miképen vele volt Mózessel.
    5 Móz. 34,10., 5 Móz. 34,12.
  18. Mindenki, a ki ellene szegül a te szódnak, és nem hallgat a te beszédedre mindabban, a mit parancsolsz néki, megölettessék. Csak bátor légy és erõs!

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24.