JÓZSUÉ KÖNYVE
- Lõn pedig sok nappal azután, hogy nyugodalmat adott vala az Úr Izráelnek minden õ körülötte lévõ ellenségeitõl: megvénhedék Józsué + és megidõsödék.
Józs. 21,44.,
Józs. 13,1.
- Elõhívá ekkor Józsué az egész Izráelt, annak véneit, fejeit, biráit és felügyelõit, és monda nékik: Én megvénhedtem és megidõsödtem.
- Magatok is láttatok mindent, a mit az Úr, a ti Istenetek mind eme népekkel cselekedett ti elõttetek; mivelhogy maga az Úr, a ti Istenetek harczolt érettetek.
5 Móz. 1,30.,
5 Móz. 3,22.
- Ímé elosztám néktek sors által a fennmaradt népeket örökségül a ti nemzetségeitek szerint, a Jordántól kezdve, és mindazokat a népeket, a melyeket kipusztítottam, és a nagy tengert is napnyugat felõl.
- Az Úr pedig, a ti Istenetek kiûzi õket a ti orczátok elõl, és kiûzi õket ti elõletek, hogy örököseivé legyetek az õ földüknek, a mint megmondotta vala néktek az Úr, a ti Istenetek.
5 Móz. 7,1.,
5 Móz. 7,2.,
5 Móz. 7,17.,
5 Móz. 7,24.
- Legyetek azért igen erõsek, hogy megtartsátok és megcselekedjétek mind azt, a mi meg van írva a Mózes törvényének könyvében; hogy el ne távozzatok attól se jobbkézre, se balkézre;
Józs. 1,7.,
5 Móz. 5,32.,
5 Móz. 28,14.
- Hogy össze ne elegyedjetek ezekkel a népekkel, azokkal, a melyek fenmaradtak közöttetek; isteneiknek nevét ki se ejtsétek, + azokra ne esküdjetek, se ne szolgáljatok nékik, se elõttök meg ne hajoljatok;
5 Móz. 7,1.,
5 Móz. 7,6.,
2 Móz. 23,13.,
2 Móz. 23,14.,
Jer. 5,7.,
Sof. 1,5.
- Hanem ragaszkodjatok az Úrhoz, a ti Istenetekhez, a miképen e mai napig cselekedtetek!
5 Móz. 11,22.
- Ezért ûzött ki az Úr elõletek nagy és erõs népeket: a mi pedig titeket illet, senki meg nem állhatott ellenetekben mind e napig.
- Egy férfiú közületek elûz ezeret, mert az Úr, a ti Istenetek az, a ki harczol érettetek, a miképen megmondta vala néktek.
3 Móz. 26,7.,
3 Móz. 26,8.,
5 Móz. 32,30.
- Azért igen vigyázzatok magatokra, hogy szeressétek az Urat, a ti Isteneteket!
- Mert ha elfordulván elfordultok tõle és ragaszkodtok e népek maradékaihoz, a melyek itt maradtak ti közöttetek; és sógorságot köttök õ velök és összeelegyedtek velök és õk veletek:
- Bizonynyal megtudjátok majd, hogy az Úr, a ti Istenetek ki nem ûzi többé e népeket ti elõletek; sõt inkább lésznek ti néktek tõrré és hurokká, oldalaitokban ostorrá, szemeitekben pedig tövisekké, míglen kivesztek errõl a jó földrõl, a melyet az Úr, a ti Istenetek adott ti néktek.
2 Móz. 34,12.,
2 Móz. 34,16.,
4 Móz. 33,52.,
Bir. 2,3.
- Én pedig ímé megyek már a minden földinek útján: Tudjátok meg azért teljes szívetek és teljes lelketek szerint, hogy egy szó sem esett + el mindama jó szóból, a melyeket az Úr, a ti Istenetek szólott vala felõletek. Minden betelt rajtatok, egy szó sem esett el azokból!
Józs. 24,29.,
Józs. 24,30.,
1 Kir. 2,2.,
Józs. 21,45.
- De a miképen betelt rajtatok mind az a jó szó, a melyeket az Úr, a ti Istenetek szólott vala felõletek: akképen teljesíti majd rajtatok mind a gonosz szót is az Úr, míglen kipusztít titeket e jó földrõl, a melyet az Úr, a ti Istenetek adott ti néktek.
- Ha általhágjátok az Úrnak, a ti Isteneteknek szövetségét, a melyet parancsolt néktek, és elmentek és szolgáltok idegen isteneknek, és meghajoltok azok elõtt: akkor felgerjed ellenetek az Úrnak haragja, és hamar kivesztek e jó földrõl, a melyet õ adott néktek.
1 Kir. 9,6.,
1 Kir. 9,8.