A ZSIDÓKHOZ ÍRT LEVÉL

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13.

Az atyafiúi szeretet maradjon meg.
A vendégszeretetrõl el ne felejtkezzetek, mert ez által némelyek, tudtokon kívül, angyalokat vendégeltek meg.
Emlékezzetek meg a foglyokról, mint fogolytársak, a gyötrõdõkrõl, mint a kik magatok is testben vagytok.
Mát. 25,36., Mát. 25,40.
Tisztességes minden tekintetben a házasság és a szeplõtelen házaságy; a paráznákat pedig és a házasságrontókat megítéli az Isten.
1 Kor. 6,9.
Fösvénység nélkül való legyen a magatok viselete; elégedjetek meg azzal, a mitek van; mert õ mondotta: Nem hagylak el, + sem el nem távozom tõled;
1 Tim. 6,6., 1 Tim. 6,8., 5 Móz. 31,8.
Úgy hogy bízvást mondjuk: Az Úr az én segítségem, nem félek; ember mit árthat én nékem?
Zsolt. 118,6.
Emlékezzetek meg a ti elõljáróitokról, a kik szólották néktek az Isten beszédét, és figyelmezvén az õ életök végére, kövessétek hitöket.
1 Kor. 11,1.
Jézus Krisztus tegnap és ma és örökké ugyanaz.
Különbözõ és idegen tudományok által ne hagyjátok magatokat félrevezettetni; mert jó dolog, hogy kegyelemmel erõsíttessék meg a szív, nem ennivalókkal, a melyeknek semmi hasznát sem veszik azok, a kik azok körül járnak.
Van oltárunk, a melyrõl nincs joguk enni azoknak, a kik sátornak szolgálnak.
Gal. 5,4.
Mert a mely állatok vérét a fõpap beviszi a szentélybe a bûnért, azoknak testét megégetik a táboron kívül.
Ján. 19,17., Ján. 19,20.
Annakokáért Jézus is, hogy megszentelje az õ tulajdon vére által a népet, a kapun kívül szenvedett.
Menjünk ki tehát õ hozzá a táboron kívül, az õ gyalázatát hordozván.
Mert nincsen itt maradandó városunk, hanem a jövendõt keressük.
Annakokáért õ általa vigyünk dícséretnek áldozatát mindenkor Isten elé, azaz az õ nevérõl vallást tevõ ajkaknak gyümölcsét.
Hós. 14,3.
A jótékonyságról pedig és az adakozásról el ne felejtkezzetek, mert ilyen áldozatokban gyönyörködik az Isten.
Fil. 4,18.
Engedelmeskedjetek elõljáróitoknak és fogadjatok szót, mert õk vigyáznak lelkeitekre, + mint számadók; hogy ezt örömmel míveljék és nem bánkódva, mert ez néktek nem használ.
1 Thess. 5,12., Ezék. 3,17.
Imádkozzatok érettünk. Mert úgy vagyunk meggyõzõdve, hogy jó lelkiismeretünk van, igyekezvén mindenekben tisztességesen forgolódni.
Kiváltképen pedig arra kérlek, hogy ezt cselekedjétek, hogy mihamarább visszaadhassam néktek.
A békesség Istene pedig, a ki kihozta a halálból a juhoknak nagy pásztorát, örök szövetség vére által, a mi Urunkat Jézust,
Ján. 10,11.
Tegyen készségesekké titeket minden jóra, hogy cselekedjétek az õ akaratát, azt munkálván ti bennetek, a mi kedves õ elõtte a Jézus Krisztus által, a kinek dicsõség örökkön örökké. Ámen.
Kérlek pedig titeket atyámfiai, szívleljétek meg ez intõ beszédet, hiszen rövideden is írtam néktek.
Legyen tudtotokra, hogy a mi atyánkfia Timótheus kiszabadult, a kivel ha csakhamar eljõ, meglátogatlak titeket.
Köszöntsétek minden elõljárótokat és a szenteket mind. Köszöntenek titeket az Olaszországból valók.
Kegyelem mindnyájotokkal! Ámen!