Jézus Krisztus evangéliuma szent János szerint

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21.

1. A betániai vacsora. Hat nappal húsvét előtt Jézus Betániába ment. Ott lakott Lázár, akit Jézus feltámasztott holtából.
   
2. Vacsorát rendeztek tiszteletére. Márta szolgált, Lázár meg együtt ült vele az asztalnál.
   
3. Mária pedig vett egy valódi nárduszból készült drága olajat. Megkente vele Jézus lábát és hajával megtörölte. A ház betelt az olaj illatával.
   
4. Egyik tanítványa, karióti Júdás, aki elárulta. Méltatlankodott ezért:
   
5. "Miért nem adták el inkább ezt az illatszert háromszáz dénárért; miért nem osztották ki a szegények közt?"
   
6. Ezt nem azért mondta, mintha a szegényekre lett volna gondja, hanem mivel tolvaj volt: ő kezelte a pénzt és elsikkasztotta a bevételt.
   
7. Jézus rászólt: "Hagyd békén, hadd tegye, hiszen temetésem napjára teszi.
   
8. Szegények mindig lesznek veletek, de én nem leszek mindig veletek."
   
9. Határozat Lázár ellen. A zsidók közül sokan megtudták, hogy ő ott van. Odajöttek, de nemcsak Jézus kedvéért, hanem hogy Lázárt is lássák, akit feltámasztott holtából.
   
10. Erre a főpapok elhatározták, hogy Lázárt is megölik,
    
11. Mivel miatta sok zsidó ment oda és hitt Jézusban.
    
12. Bevonulás Jeruzsálembe. Másnap nagy tömeg vonult fel az ünnepre. Hallották, hogy Jézus Jeruzsálembe jön. Pálmaágakat fogtak és kivonultak eléje.
    
13. Így kiáltoztak:
    "Hozsanna!
    Áldott, ki az Úr nevében jön,
    Izrael királya!"
    
14. Akadt ott egy szamár, Jézus ráült. Erről mondja az Írás:
    
15. "Ne félj, Sion leánya!
    Nézd csak, királyod jön
    Szamárcsikó hátán."
    
16. Tanítványai eleinte nem értették, de mikor Jézus megdicsőült, eszükbe jutott, hogy meg volt írva róla, úgy amint végbement.
    
17. A nép, amely ott volt, mikor Lázárt előhívta a sírból és feltámasztotta holtából, tanuságot tett róla.
    
18. Azért vonult elébe a tömeg, mert hallották, hogy ezt a csodát művelte.
    
19. A farizeusok viszont egymás szemére vetették: "Látjátok, hogy semmire sem mentek. Az egész világ utána fut!"
    
20. Jézus és a pogányok. Azok közt, akik felzarándokoltak, hogy az ünnepen imádják Istent, volt néhány pogány is.
    
21. Ezek Fülöphöz fordultak, aki a galileai Betszaidából származott, és kérték: "Uram, látni szeretnénk Jézust."
    
22. Fülöp Andráshoz ment és megbeszélte vele. Aztán András és Fülöp megmondták Jézusnak.
    
23. Jézus így válaszolt: "Eljött az óra, mikor megdicsőül az Emberfia.
    
24. Bizony, bizony mondom nektek: Ha a búzaszem nem esik földbe és el nem hal, egyedül marad; de ha elhal, sok termést hoz.
    
25. Aki szereti életét, elveszíti azt; aki viszont gyűlöli életét e világon, megmenti azt az örök életre.
    
26. Aki szolgálni akar nekem, kövessen: ahol én vagyok, ott lesz az én szolgám is. Aki nekem szolgál, azt megtiszteli az Atya.
    
27. Szózat az égből. Most mélyen megrendült a lelkem. Mit is mondjak? Hogy szabadíts meg attól az órától, Atyám?
    
28. De hiszen éppen azért az óráért jöttem! Atyám, dicsőítsd meg nevedet." Erre szózat hallatszott az égből: "Megdicsőítettem és továbbra is megdicsőítem."
    
29. Az ott álló nép ennek hallatára azt gondolta, hogy mennydörgött. Némelyek azonban azt mondták: "Angyal beszélt vele."
    
30. Jézus felvilágosította őket: "Nem értem hallatszott ez a szózat, hanem tiértetek.
    
31. Ítélet van most e világon, most vetik ki e világ fejedelmét.
    
32. Én pedig, ha felmagasztalnak a földről, mindent magamhoz vonzok."
    
33. E szavakkal akarta jelezni, milyen halállal hal meg.
    
34. A nép ellenevetette: "Mi úgy hallottuk a törvényből, hogy a Messiás örökké megmarad. Hogyan mondhatod tehát, hogy az Emberfiát fel kell magasztalni? Kicsoda ez az Emberfia?"
    
35. Jézus így válaszolt nekik: "Már csak rövid ideig van nálatok a világosság. Járjatok a világosságban, amig a tiétek, különben elborít titeket a sötétség. Aki a sötétségben jár nem tudja hová megy.
    
36. Amig veletek van a világosság, higgyetek a világosságban, hogy a világosság fiai legyetek." E szavak után Jézus elment és nem mutatkozott előttük.
    
37. A zsidók hitetlensége. Jóllehet ennyi csodát művelt a szemük láttára, mégsem hittek benne.
    
38. Így teljesedett be Izaiás próféta jövendölése: "Uram, ki hitte igehirdető szavunkat, És az Úr ereje ki előtt nyilvánult meg?"
    
39. Nem tudtak hinni, Izaiás ugyanis ezt is megjövendölte:
    
40. "Szemüket elvakította És megkérgesítette szívüket, Hogy szemükkel ne lássanak, Szívükben értelem ne legyen, és meg ne térjenek, Hogy meggyógyítsam őket."
    
41. Így szólt Izaiás, aki látta dicsőségét és jövendőlt róla.
    
42. A tanácstagok közül mégis sokan hittek benne, de a farizeusok miatt nem vallották be, hogy ki ne zárják őket a zsinagógából.
    
43. Többre tartották ugyanis az emberek megbecsülését, mint Isten dicsőségét.
    
44. Jézus isteni küldetése. Jézus hangos szóval hirdette: "Aki bennem hisz, nem énbennem hisz, hanem abban, aki küldött engem.
    
45. Aki engem lát, azt látja, aki küldött engem.
    
46. Én világosságul jöttem erre a világra, hogy aki bennem hisz, ne maradjon sötétségben.
    
47. Én nem ítélem el azt, aki hallgatja tanításomat, de nem tartja meg, hiszen nem azért jöttem, hogy elítéljem e világot, hanem hogy megmentsem a világot.
    
48. Van bírája annak, aki megvet engem és nem fogadja el tanításomat. A tőlem hirdetett ige ítéli el őt az utolsó napon.
    
49. Én nem magamtól beszéltem, hanem az Atya, aki küldött engem, ő parancsolta meg, mit mondjak és mit hirdessek.
    
50. És én tudom, hogy az ő parancsa örök élet. Amit tehát hirdetek, Úgy hirdetem, amint az Atya mondta nekem."

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21.

2. Máté és Márk szerint a leprás Simon házában.

12-19. Mt. 21,1-11; Mk. 11,1-10; Lk. 19,29-40.

13. Hozsanna zsidó örömkiáltás, jelentése: Űdv néki!

15. Sion leánya Jeruzsálem lakosságát jelenti (Zak. 9,9).

20. Az eredeti szöveg szerint görögök, vagyis hellenista pogányok, akik hittek az igazi Istenben és a jeruzsálemi templomban mutatták be áldozatukat.

23. Megdicsőül a világ megváltásának műve által.

25. Az önző ember, aki a földi életet és boldogságot tekinti a legfőbb jónak, keservesen csalódik; az önzetlen viszont, aki önmaga megtagadásával is keresi Isten akaratát, örök boldogságra jut.

27. Jézus emberi lelke megremeg a közeli halál gondolatára, de aláveti magát Atyja akaratának, hogy az Isten dicsőségét és a világ üdvösségét szolgálja.

30. Tiértetek, hogy higyjetek bennem, és hogy hitetekben megerősödjetek.

31-32. Jézus kereszthalála megtöri a világ fejedelmének, a sátánnak uralmát a főldön. A hívők és hitetlenek, a jók és gonoszok szétválasztásával megkezdődik az itélet is. A megfeszített Üdvözítő minden igaz szívet magához vaonz.

35. Jézus nem válaszol az ellenvetésre, hanem arra figyelmezteti hallgatóit, hogy használják fel jelenlétének -- a világ világosságának -- rövid kegyelmi idejét.

38. Esa. 53,1.

40. Esa. 6,9-10. A megátalkodott elutasítja a megvilágosító kegyelmet, ezért lelki vaksággal sujtja Isten. Izaiás ezt a belső folyamatot írja le erős kifejezésekkel.

50. Isten parancsainak megtartása vezet az örök életre.