11. Fejezet (Szent Lukács)

1. Az Úr imádsága. Történt egyszer, hogy valahol éppen imádkozott. Mikor befejezte, egyik tanítványa kérte: "Uram, taníts minket imádkozni, mint ahogy János is tanította imádkozni tanítványait."
   
2. Erre így szólt hozzájuk: "Mikor imádkoztok, ezt mondjátok:

   Atyánk! Szenteltessék meg a te neved.
   Jöjjön el a te országod.
   

3. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma.
   
4. Bocsásd meg vétkeinket,
   mert mi is megbocsátunk minden ellenünk vétkezőnek.
   És ne vigy minket kísértésbe."
   
   
5. Az állhatatos imádság. Aztán így folytatta: "Valamelyikteknek van egy barátja. Elmegy hozzá éjfélkor és azt mondja neki: barátom, adj kölcsön három kenyeret. Útról érkezett egy barátom és nincs mit elébe tegyek.
   
6. De az kiszól: ne zavarj!
   
7. Az ajtó már be van zárva, gyermekeim itt vannak a hálószobában. Nem kelhetek föl, hogy adjak neked.
   
8. (De az nem hagyja abba a kopogtatást.) Mondom nektek: ha azért, mert barátja, nem is kelne föl, hogy kielégítse, alkalmatlankodása miatt mégis fölkel és odaadja, amire szüksége van."
   
9. Az imádság meghallgatása. "Mondom tehát nektek: kérjetek és adnak nektek, keressetek és találtok, zörgessetek és ajtót nyitnak.
   
10. Mindaz, aki kér, kap, aki keres, talál és a zörgetőnek ajtó nyílik.
    
11. Ha pedig valakitől közületek kenyeret kér fia, talán követ ad neki? S ha halat kér, talán kígyót ad hal helyett?
    
12. Vagy ha tojást kér, talán skorpiót ad neki?
    
13. Ha tehát ti, bár rosszak vagytok, tudtok jót adni fiaitoknak, mennyivel inkább adja mennyei Atyátok a Szentlelket azoknak, akik kérik tőle:"
    
14. Jézus válaszol a farizeusok vádaskodására. Egy alkalommal kiűzött egy néma ördögöt. Amint az ördög kiment, a néma megszólalt, mire a nép csodálkozott.
    
15. De néhányan megjegyezték: "Belzebulnak, az ördögök fejedelmének segítségével űzi ki az ördögöket."
    
16. Mások próbára akarták tenni és égi jelet követeltek tőle.
    
17. Ő azonban átlátva gondolataikon így szólt hozzájuk: "Minden önmagában meghasonlott ország elpusztul és ház házra omlik.
    
18. Ha tehát a sátán önmagában meghasonlanék, hogyan állhatna fönn országa?
    
19. Azt mondjátok, hogy Belzebullal űzök ördögöt? Ha én Belzebullal űzök ördögöt, fiaitok kinek a segítségével teszik?
    
20. Ezért ők lesznek a ti bíráitok. De ha én Isten ujjával űzök ördögöt, akkor elérkezett hozzátok az Isten országa.
    
21. Amíg az erős ember fegyveresen őrzi házát, biztonságban van a vagyona.
    
22. De ha egy erősebb megtámadja és legyőzi, elveszi fegyverét, amelyben bízott és a zsákmányt elosztja.
    
23. Aki nincs velem, ellenem van; aki nem gyűjt velem, szétszór."
    
24. Visszaesés a bűnbe. "Mikor a tisztátalan lélek kimegy az emberből, puszta helyen jár és nyugalmat keres. Ha nem talál, azt mondja: visszatérek házamba, ahonnan kijöttem.
    
25. Amikor odaér, kisöpörve és földíszítve találja.
    
26. Erre elmegy, hoz magával hét más lelket, magánál gonoszabbakat. Bemennek és ott laknak. Annak az embernek sorsa pedig rosszabbra fordul, mint előbb volt."
    
27. Mária dicsérete. Még beszélt, amikor egy asszony így kiáltott a nép közül: "Boldog a méh, mely téged hordozott és az emlő, melyet szoptál."
    
28. Ő azonban hozzáfűzte: "Boldogabb, aki hallgatja és megőrzi Isten igéjét."
    
29. Jónás jele. Amikor egyszer a nép köréje tódult, beszélni kezdett: "Ez a nemzedék gonosz nemzedék: jelet kíván, de nem kap más jelet, mint Jónás prófétáét.
    
30. Amint ugyanis Jónás próféta jel volt a niniveiek számára, úgy lesz az Emberfia is jel e nemzedék számára.
    
31. Dél királynője megjelenik majd az ítéleten e nemzedék férfiaival és elítéli azokat, mert a föld végső határáról is eljött, hogy meghallgassa a bölcs Salamont. De Salamonnál nagyobb van itt.
    
32. A ninivei férfiak megjelennek az ítéleten e nemzedékkel és elítélik azt, mert ők bűnbánatot tartottak Jónás prédikációjára. De Jónásnál nagyobb van itt.
    
33. A belső világosság. Senki sem gyújt világot azért, hogy elrejtse, vagy véka alá tegye, hanem a tartóra, hogy aki csak belép, lássa fényét.
    
34. Tested világa a szemed. Ha szemed ép, egész tested világos lesz, de ha hibás, tested is sötét lesz.
    
35. Vigyázz, hogy a világosság benned sötétség ne legyen!
    
36. Ha tested egészen világos és nincs benne semmi sötét, olyan világos lesz az egész, mintha a villám fénye világítaná meg."
    
37. Jaj nektek, farizeusok! Alighogy befejezte beszédét. egy farizeus meghívta, hogy étkezzék nála. El is ment és asztalhoz ült.
    
38. Mikor a farizeus látta, hogy étkezés előtt nem mosdott meg, megütközött.
    
39. Az Úr azonban így szólt hozzá: "Ti farizeusok, tisztán tartjátok ugyan a pohár és a tál külsejét, de belül teli vagytok rablással és gonoszsággal.
    
40. Esztelenek! Nem az alkotta a belsőt, aki a külsőt is alkotta?
    
41. Adjátok inkább alamizsnának, ami benne van. akkor tiszták lesztek egészen.
    
42. De jaj nektek, farizeusok! Tizedet adtok mentából, rutából és minden veteményből, de elhanyagoljátok az igazságosságot és az Isten szeretetét. Ezt meg kell tenni, az nem szabad elhagyni.
    
43. Jaj nektek, farizeusok! Szeretitek a főhelyeket a zsinagógában, és a köszöntéseket nyilvános tereken.
    
44. Jaj nektek! Olyanok vagytok, mint a letaposott sírok: járnak fölöttük az emberek, anélkül hogy tudnák."
    
45. Jaj nektek, törvénytudók! Erre egy törvénytudó méltatlankodni kezdett: "Mester, ha ilyeneket mondasz, minket is gyalázol."
    
46. De ő így válaszolt: "Jaj nektek is, törvénytudók! Elviselhetetlen nehéz terhet rótok az emberekre, de magatok egy ujjal sem érintitek a terhet.
    
47. Jaj nektek! Síremlékeket építetek a prófétáknak atyáitok viszont megölték őket.
    
48. Ezzel magatok is megvalljátok hogy egyetértetek atyáitok tetteivel. Azok megölték őket ti pedig emléket állítotok nekik.
    
49. Azért mondja Isten bölcsessége: prófétákat és apostolokat küldök hozzájuk: némelyeket közülük megölnek, másokat üldözni fognak.
    
50. E nemzedéknek számot kell adnia minden próféta véréről melyet a világ kezdetétől,
    
51. Ábel vérétől az oltár és a templom között megölt Zakariás véréig kiontottak. Igenis mondom nektek, számot fog adni ez a nemzedék.
    
52. Jaj nektek, törvénytudók! Lefoglaltátok a tudás kulcsát, magatok nem mentek be, az odaigyekvőket pedig visszatartjátok."
    
53. Mikor abbahagyta, az írástudók és farizeusok nagy fölháborodásukban különféle kérdésekkel kezdték faggatni.
    
54. Azon fondorkodtak, hogy szavaiból ellessenek valamit, (amivel vádolhassák).

5-8. Jézus emberi módon szemlélteti, hogy állhatatosan kell imádkozni és nem szabad abbahagyni, még ha látszólag nem is hallgatja meg mindjárt az Úristen.

9-13: Mt. 7,7-11.

14-23: Mt. 12,22-30; Mk. 3,22-27.

19. Lásd Mt. 12,27 jegyzet.

24-26: Mt. 12,43-45.

26. Aki visszaesik a bűnbe, mindinkább a gonosz lelkek hatalmába kerül.

27-28. Mária már azért is boldog, mert édesanyja az Üdvözítőnek, de még boldogabb, mert szent fia tanítását lelkébe fogadta és életében teljesen megvalósította: ő Jézus legtökéletesebb tanítványa.

29-32: Mt. 12,38-42.

30. Jónásról lásd Mt. 12,40 jegyzet.

33-36: Mt. 5,15; Mt. 6,22-23.

34. Testi életünket szemünk irányítja, lelki életünket meggyőződésünk és szándékaink. Ha ezek helytelenek, tévedésbe és bűnbe viszik az embert.

37-44: Mt. 23,13-26.

45-54: Mt. 23,27-36.

47-48. Az írástudók külsőleg tisztelik a prófétákat, belsőleg azonban ragaszkodnak őseik lelkületéhez, akik megölték a prófétákat.

52. A törvénytudók elrejtették az emberek elől az üdvösségre vezető tudás kulcsát, vagyis kisajátították maguknak a vallási ismereteket. Kicsinyes és külsőséges erkölcsi szabályaikkal elvették embertársaik kedvét Isten törvényének megtartásától.