3. Fejezet Pál apostol levele a rómaiakhoz
- A zsidók kiváltságai.
Mi előnye van tehát a zsidónak?
S mi haszna a körülmetéltnek?
- Minden tekintetben sok. Először is az, hogy Isten rájuk bízta
kinyilatkoztatását.
- De hogyan? Ha némelyek hitetlenek voltak, vajon hitetlenségük
megszünteti Isten hűségét?
- Egyáltalán nem. Ellenkezőleg: Isten igaz, mégha minden ember hazug is. Így
mondja az Írás:
"Ám te Uram, igaz vagy igéidben
És diadalmas ítéleteidben."
- De mit szóljunk ahhoz, hogy gonoszságunkból lesz nyilvánvalóvá Isten igazsága?
Hát, emberileg szólva, nem igazságtalan az Isten, amikor haragjával sújt?
- Semmiképp sem. Különben hogyan ítélkezhetnék Isten a világ fölött?
- De hogyha Isten igazsága hazugságom révén csak nőttön nő az ő dicsőségére,
miért marasztal el engem bűnösnek?
- S miért ne tennénk rosszat, hogy jó származzék belőle, amint némelyek
rágalmaznak minket és azt állítják, hogy mi ilyesmit mondunk. Ezek
elmarasztalása jogos.
- A zsidók és pogányok egyformán bűnösök.
Hogy áll tehát a dolog? Különbek vagyunk náluk? Egyáltalán nem. Hiszen az
előbb
bizonyítottuk be, hogy a zsidó is, a pogány is mind alá van vetve a bűnnek.
- Meg van írva:
"Nincs igaz egy sem;
- Nincs aki értene,
Nincs, aki Istennel törődne.
- Mind tévelyegnek,
Romlásra váltak valamennyien,
Egyetlen egy sincs, aki jót tegyen.
- Tátongó sír a torkuk
És nyelvükkel csalárdul szólanak,
Áspisok mérge ajkaik alatt.
- Szájukat lepi keserűség, átok,
- A vérontásra, arra gyors a lábuk.
- Romlás és balság jár útjukon,
- A béke útja idegen nekik,
- Az Isten félelmét nem ismerik."
- Mi pedig tudjuk, hogy bármit mond a törvény, a törvény alatt élőnek mondja,
hogy némuljon el minden száj s az egész világ bűnösnek vallja magát Isten
előtt.
- A törvény tettei által ugyanis senki meg nem igazul előtte, sőt a bűn
megismerése is a törvény által történik.
A megigazulás útja
- Hit Jézus Krisztusban.
Most azonban az Istenben való megigazulás a törvénytől függetlenül lett
nyilvánvalóvá.
- Erről tanúskodnak a törvény és a próféták: az Isten előtt történő
megigazulásról a Jézus Krisztusban való hit által, melyben minden hívő
részesül. Ebben nincs különbség.
- Mindnyájan vétkeztek ugyanis és nélkülözik Isten dicsőségét.
- Kegyelme jóvoltából azonban ingyen történik megigazulásuk Jézus Krisztus
megváltása által.
- Őt adta oda az Isten véres engesztelő áldozatul a hit által, hogy kimutassa
igazságosságát.
- Isteni türelmében ugyanis büntetlenül hagyta a korábban elkövetett vétkeket,
hogy kimutassa igazságosságát a mostani időben. Így bizonyul igazságosnak ő
maga és teszi megigazulttá a Jézus (Krisztusban) hívőt.
- Hol van hát dicsekvésed? Semmivé lett. Miféle törvény által? A tettek törvénye
által? Nem, hanem a hit törvénye által.
- Mi ugyanis azt valljuk, hogy az ember a törvény tetteitől függetlenül a hit
által igazul meg.
- Talán csak a zsidóké az Isten, s nem a pogányoké is? Bizony a pogányoké is.
- Hiszen ugyanaz az Isten teszi megigazulttá a hívő körülmetéltet és hite által a
körülmetéletlent.
- Érvénytelenítjük talán a törvényt a hit által? Szó sincs
róla! Ellenkezőleg: megszilárdítjuk a törvényt.
1-4. Az Apostol a zsidó nép bűnössége ellenére is elismeri kiváltságait a pogányokkal szemben: a választott nép volt Isten kinyilatkoztatásának és ígéreteinek őrzője az Ószövetségben.
4. Zsolt. 50,6
5-8. Szent Pál visszautasítja azt a gondolatot, hogy, mivel a zsidók bűnössége alkalom volt Isten igazságos ítéletének megnyilvánulására, bűnük büntetlen marad. Ha így állna a dolog, Isten egyáltalán nem ítélkezhetnék, sőt szabad volna rosszat tenni, hogy jó származzék belőle.
9-20. A belső megigazulás tekintetében a zsidóknak kiváltságaik ellenére sincs semmi előnyük a pogányokkal szemben. Isten színe előtt a zsidók is, pogányok is bűnösök. A törvény a bűntől senkit nem képes megszabadítani, sőt alkalmat nyújt arra, hogy a bűn tudatossá váljék.
11-18. Zsolt. 13,2-3.; Zsolt. 5,10., Zsolt. 139,4., Zsolt. 10,7., Esa. 59,7-8., Zsolt. 35,2.
21-26. A megigazulás útja a hit Jézus Krisztusban, aki kereszthalálának engesztelő áldozatával teljes elégtételt adott az isteni igazságosságnak és megváltotta a bűntől és az örök kárhozattól az emberiséget. A megigazulás a bűn állapotából az istenfiúság méltóságára vezeti a hívő embert.
23. Isten dicsősége itt a megszentelő kegyelem, amely hiányzik a bűnös lélekből.
28. Az ember a hit által igazul meg s nem az ószövetségi törvény megtartása által. Ez ma is az Egyház tanítása. A trentói zsinat szerint (6. ülés, 8. fejezet) a hit "az üdvösség kezdete, a megigazulás alapja és gyökere. hit nélkül lehetetlen Istennek tetszeni és az istenfiúságra eljutni." Az Apostol nem zárja ki a jócselekedetek természetfölötti értékét, mint később Luther, hanem azt tanítja, hogy ezeknek a hit által megigazult lélekből kell fakadniuk.