50. Fejezet: ZSOLTÁROK KÖNYVE

1. Asáf zsoltára. Az Istenek Istene, az Úr szól, és hívja a földet a nap keltétől lenyugtáig.
   Józs. 22,22.
2. A Sionról, a melynek szépsége tökéletes, fényeskedik Isten.
   Zsolt. 132,13., Zsolt. 132,14., Zsolt. 110,2.
3. Eljön a mi Istenünk és nem hallgat; emésztő tűz van előtte, s körülte erős forgószél.
   Ésa. 35,4.
4. Hívja az egeket onnan felül, és a földet, hogy megítélje + népét:
   Ésa. 1,2., 2 Móz. 19,5., 2 Móz. 19,6.
5. Gyűjtsétek elém kegyeseimet, a kik áldozattal erősítik szövetségemet!
   2 Móz. 24,3., 2 Móz. 24,6., 2 Móz. 24,8.
6. És az egek kijelentik az ő igazságát, mert az Isten biró. Szela.
   Zsolt. 89,6.
7. Hallgass én népem, hadd szóljak! Te Izráel, hadd tegyek bizonyságot rólad; Isten vagyok én, a te + Istened.
   5 Móz. 4,6., 5 Móz. 29,13., 5 Móz. 29,15., 2 Móz. 19,5., 2 Móz. 20,2., 2 Sám. 7,23., 2 Sám. 7,24.
8. Nem feddlek én téged áldozataidért, és hogy égőáldozataid szüntelen előttem vannak.
9. De nem fogadhatok el tulkot a te házadból, vagy bakokat a te aklaidból;
   Ésa. 66,2., Ésa. 66,4.
10. Mert enyém az erdőnek minden vadja, a barmok az ezernyi hegyeken.
    Zsolt. 8,8., Zsolt. 8,9.
11. Ismerem a hegyeknek minden szárnyasát, és a mező állatai tudva vannak nálam.
12. Ha megéhezném, nem mondanám meg néked, mert enyém e világ és ennek mindene.
    2 Móz. 19,5., Zsolt. 24,1.
13. Avagy eszem-é én a bikák húsát, és a bakoknak vérét iszom-é?
14. Hálával áldozzál az Istennek, és teljesítsd a felségesnek fogadásidat!
    Zsolt. 116,13., Zsolt. 116,14.
15. És hívj segítségül engem a nyomorúság idején, én megszabadítlak téged és te dicsőítesz + engem.
    Jób. 22,27., Zsolt. 18,1., Zsolt. 18,2.
16. A gonosznak pedig ezt mondja Isten: Miért beszélsz te rendeléseimről, és veszed szádra az én szövetségemet?
17. Hiszen te gyűlölöd a fenyítést, és hátad mögé veted rendelésimet!
    Zsolt. 50,18., Zsolt. 50,20.
18. Ha lopót látsz, mellé adod magad, és ha paráznákat, társalkodol velök.
19. A szádat gonoszságra tátod, és a nyelved csalárdságot sző.
20. Leülsz és felebarátodra beszélsz, anyád fiát is megszidalmazod.
21. Ezeket teszed és én hallgassak? Azt gondolod, olyan vagyok, mint te? Megfeddelek téged, és elédbe sorozom azokat.
    5 Móz. 29,19., 5 Móz. 29,20.
22. Értsétek meg ezt, ti Istent felejtők, hogy el ne ragadjalak menthetetlenül:
    Zsolt. 78,11., Malak. 4,1., Malak. 4,3.
23. A ki hálával áldozik, az dicsőít engem, és a ki az útra vigyáz, annak mutatom meg Istennek szabadítását.
    Zsolt. 18,20., Zsolt. 18,27.