15. Fejezet: KRÓNIKA I. KÖNYVE

1. Csináltata pedig Dávid magának házakat az ő városában; és helyet készített az Isten ládájának, és annak sátort állított fel.
   1 Krón. 14,1., 2 Sám. 5,7.
2. Akkor monda Dávid: Nem szabad másnak hordozni az Isten ládáját, hanem csak a Lévitáknak, mert az Úr őket választotta, hogy hordozzák az Isten ládáját, és néki szolgáljanak mindörökké.
   4 Móz. 4,4., 4 Móz. 4,33.
3. Összegyűjté azért Dávid Jeruzsálembe az egész Izráel népét, hogy az Úr ládáját az ő helyére vitesse, melyet számára csináltatott vala.
   1 Krón. 15,1., 1 Krón. 13,13., 1 Krón. 13,14.
4. Összegyűjté Dávid az Áron fiait is és a Lévitákat.
5. A Kéhát fiai között fő vala Uriel, és az ő atyjafiai százhúszan valának.
   1 Krón. 6,1.
6. A Mérári fiai között Asája volt a fő, és az ő atyjafiai kétszázhúszan valának.
7. A Gerson fiai között Jóel volt a fő, és az ő atyjafiai százharminczan valának.
   1 Krón. 6,1.
8. Az Elisáfán fiai között Semája volt a fő, és az ő atyjafiai kétszázan valának,
9. A Hebron fiai között Eliel volt a fő, és az ő atyjafiai nyolczvanan valának.
10. Az Uzziel fiai között fő vala Amminádáb, és az ő atyjafiai száztizenketten.
11. Hivatá akkor Dávid Sádók és Abjátár papokat, a Léviták közül pedig Urielt, Asáját, Jóelt, Sémáját, Elielt és Amminádábot.
    2 Sám. 8,17.
12. És monda nékik: Ti vagytok a Léviták családfői. Szenteljétek meg magatokat s a ti atyátokfiait, és vigyétek az Úrnak, Izráel Istenének ládáját arra a helyre, a melyet készítettem számára.
    1 Krón. 15,1.
13. Minthogy kezdettől fogva nem mívelték ezt, az Úr, a mi Istenünk csapást bocsátott reánk, mert nem kerestük őt a rendtartás szerint.
    Bir. 4,1., Bir. 4,2.
14. Megszentelék azért magokat a papok és a Léviták, hogy vigyék az Úrnak, Izráel Istenének ládáját.
15. És felvevék a Léviták fiai az Isten ládáját, úgy, a mint Mózes meghagyta volt az Úrnak beszéde szerint, a rudakkal vállaikra.
    2 Móz. 25,14., 4 Móz. 4,15.
16. És monda Dávid a Léviták fejedelmeinek, hogy állítsanak az ő atyjokfiai közül éneklőket, éneklőszerszámokkal, lantokkal, cziterákkal és czimbalmokkal, hogy énekeljenek felemelt szóval, nagy örömmel.
    1 Krón. 13,8.
17. Választák azért a Léviták Hémánt a Jóel fiát, és az ő atyjafiai közül Asáfot, a Berekiás fiát, és a Mérári fiai közül, a kik azoknak atyjokfiai valának, Etánt, a Kúsája fiát.
    Zsolt. 73,1.
18. És ő velök együtt az ő atyjokfiait másod renden, Zakariást, Bént, Jeázielt, Semirámótot, Jéhielt, Unnit, Eliábot, Benáját, Maaséját, Mattithját, Elifélet, Miknéját, Obed-Edomot és Jehielt, a kik ajtónállók valának.
19. Éneklők: Hémán, Asáf + és Etán, réz czimbalmokkal, hogy zengedezzenek;
    1 Krón. 16,5., Zsolt. 73,74., Zsolt. 73,75., Zsolt. 89,1.
20. Zakariás, Aziel, Semirámót, Jéhiel, Unni, Eliáb, Maaséja és Benája lantokkal a szűzek módjára;
21. Mattithja, Eliféle, Miknéja, Obed-Edom, Jéhiel és Azaziás, hogy énekeljenek cziterákkal a nyolczhúrú szerint.
22. És Kénániás volt a Léviták vezére az éneklésben, ő igazgatá az éneklést, mivel tudós vala.
23. Berekiás és Elkána a láda előtt való ajtónállók valának:
24. Sébániás pedig és Jósafát, Nétenéel, Amásai, Zakariás, Benája és Eliézer papok kürtölnek vala az Isten ládája előtt; Obed-Edom és Jéhija, a kik kapunállók valának, a láda után mennek vala.
25. Dávid pedig s az Izráel vénei és az ezredek vezérei, a kik elmenének, hogy felvigyék az Úr szövetségének ládáját az Obed-Edom házából, nagy örömben valának.
    2 Sám. 6,10., 2 Sám. 6,12.
26. Lőn pedig, mikor az Isten megsegíté a Lévitákat, akik az Úr szövetségének ládáját viszik vala, áldozának hét tulokkal és hét kossal.
27. Dávid pedig bíborból csinált ruhába öltözvén, valamint a Léviták mind, a kik a ládát viszik vala, az éneklők is és Kénániás, a ki az éneklés vezére vala, énekelének (Dávidon pedig gyolcsból csinált efód vala).
    2 Sám. 6,14.
28. És az egész Izráel vivé az Úr szövetségének ládáját nagy örömmel, kürtökkel, trombitákkal, czimbalmokkal, zengedezvén lantokkal és cziterákkal.
    2 Sám. 6,15.
29. Mikor pedig immár az Úr szövetségének ládája a Dávid városába jutott, Mikál a Saul leánya kitekinte az ablakon, s látván, hogy Dávid király tánczol és vígad, szívében megutálá őt.
    2 Sám. 6,16., 2 Sám. 6,20., 2 Sám. 6,23.