25. Fejezet: ÉSAIÁS PRÓFÉTA KÖNYVE

1. Uram, te vagy Istenem, magasztallak, dícsérem nevedet! Mivel csodát cselekvél, örök tanácsaid hűség és igazság.
2. Mert a városból kőrakást csináltál, az erős városból romot, az idegenek palotáját olyanná tetted, hogy nincs többé város; soha örökké meg nem épül.
3. Ezért dicsőítnek téged erős népek, erőszakos pogányok városai félnek téged!
4. Mert erőssége voltál a gyöngének, erőssége a szegénynek szorongásában; a szélvész ellen oltalom, árnyék a hévség ellen, mikor az erőszakosok haragja olyan volt, mint kőfalrontó szélvész.
5. Mint hévséget száraz földön, megalázod az idegeneknek háborgását, mint a hévség sűrű felleg miatt, megszünt a pogányoknak éneke.
6. És szerez a seregek Ura minden népeknek e hegyen lakodalmat kövér eledelekből, lakodalmat erős borból; velős, kövér eledelekből, megtisztult erős borból;
   Zsolt. 22,27., Zsolt. 23,5., Zsolt. 55,1., Mát. 8,11., Luk. 14,15., Luk. 22,16., Jel. 19,9.
7. S elveszi e hegyen a fátyolt, mely beboríta minden népeket, és a takarót, mely befödött vala minden népségeket;
8. Elveszti a halált örökre, és letörli az Úr Isten a könyhullatást minden orczáról: és népe gyalázatát eltávolítja az egész földről; mert az Úr szólott.
   1 Kor. 15,54., 1 Móz. 2,16., 1 Móz. 17,18., 1 Móz. 3,2., 1 Móz. 19,22., Jel. 21,4.
9. És szólnak ama napon: Ímé Istenünk, a kit mi vártunk és a ki megtart minket; ez az Úr, a kit mi vártunk, örüljünk és örvendezzünk szabadításában!
10. Mert az Úr keze nyugszik e hegyen, és eltapostatik Moáb az ő földében, mint eltapostatik a szalma a ganaj levében.
    2 Kir. 9,37., Jer. 8,2., Jer. 16,4., Jer. 25,33.
11. És kiterjeszti kezeit abban, mint kiterjeszti az úszó, hogy ússzék; de az Úr megalázza kevélységét és kezei csalárdságát;
12. És magas falaid erősségét lerontja, megalázza, a földre, porba dobja.