118. Fejezet: ZSOLTÁROK KÖNYVE
- Magasztaljátok az Urat, mert jó, mert örökkévaló az ő kegyelme!
Zsolt. 106,1.
- Mondja hát Izráel, hogy örökkévaló az ő kegyelme!
- Mondja hát az Áron háza, hogy örökkévaló az ő kegyelme!
- Mondják hát, a kik félik az Urat, hogy örökkévaló az ő kegyelme!
- Szükségemben segítségül hívám az Urat, meghallgatott és tágas térre tett engem az Úr.
Zsolt. 116,3.,
Zsolt. 116,4.,
Zsolt. 116,6.
- Velem van az Úr, nem félek; mit árthat nékem ember?
Zsolt. 56,5.,
Zsolt. 56,12.
- Velem van az Úr az én segítőim közt, és nézni fogok az én gyűlölőimre.
- Jobb az Úrban bízni, mint emberekben reménykedni.
Zsolt. 62,9.,
Zsolt. 62,10.,
Zsolt. 146,3.,
Zsolt. 146,5.,
Jer. 17,5.,
Jer. 17,7.
- Jobb az Úrban bízni, mint főemberekben reménykedni.
- Körülvettek engem mind a pogányok, de az Úr nevében elvesztém őket.
- Körülvettek, bizony körülvettek engem, de az Úr nevében elvesztém őket.
- Körülvettek engem, mint méhek; eloltattak, mint tövis-tűz, mert az Úr nevében elvesztém őket.
- Igen taszítottál engem, hogy elessem; de az Úr megsegített engem.
- Erősségem és énekem az Úr, és ő lőn nékem szabadulásul.
2 Móz. 15,2.,
Ésa. 12,2.
- Vígasságnak és szabadulásnak szava van az igazak sátoraiban: Az Úrnak jobbkeze hatalmasan cselekedett!
- Az Úrnak jobbkeze felmagasztaltatott; az Úrnak jobbkeze hatalmasan cselekedett!
Luk. 1,51.
- Nem halok meg, hanem élek, és hirdetem az Úrnak cselekedeteit!
- Keményen megostorozott engem az Úr; de nem adott át engem a halálnak.
- Nyissátok meg nékem az igazságnak kapuit, hogy bemenjek azokon és dicsérjem az Urat!
- Ez az Úrnak kapuja; igazak mennek be azon.
- Magasztallak téged, hogy meghallgattál, és szabadításomul lettél!
- A kő a melyet az építők megvetettek, szegeletkővé lett!
Mát. 21,42.,
Márk. 12,10.,
Luk. 20,17.,
Csel. 4,11.,
Róm. 9,33.,
1 Pét. 2,4.,
1 Pét. 2,7.
- Az Úrtól lett ez, csodálatos ez a mi szemeink előtt!
- Ez a nap az, a melyet az Úr rendelt; örvendezzünk és vígadjunk ezen!
- Oh Uram, segíts most; oh Uram, adj most jó előmenetelt!
- Áldott, a ki jő az Úrnak nevében; áldunk titeket, a kik az Úr házából valók vagytok!
Mát. 21,9.
- Isten az Úr és ő világosított meg minket. Kötelekkel kössétek az ünnepi áldozatot az oltár szarvához.
- Istenem vagy te, azért hálát adok néked! Én Istenem, magasztallak téged.
- Magasztaljátok az Urat, mert jó; mert örökkévaló az ő kegyelme!