Jézus Krisztus evangéliuma szent János szerint

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21.

1. Jézus a jó pásztor. "Bizony, bizony mondom nektek: aki nem az ajtón megy be a juhok aklába, hanem máshonnan mászik be, az tolvaj és rabló.
   
2. Aki az ajtón megy be, az a juhok pásztora.
   
3. Annak kinyit az őr és a juhok megismerik hangját. Nevükön szólítja juhait és kivezeti őket.
   
4. Miután kieresztette saját (juhait), megindul előttük, és a juhok követik őt, mert ismerik hangját.
   
5. Idegen után nem mennek, hanem elfutnak előle, mert az idegen hangját nem ismerik."
   
6. Jézus ezt a példabeszédet mondta nekik, de ők nem értették, hogy mit akar vele mondani.
   
7. Jézus tovább folytatta: "Bizony, bizony mondom nektek: A juhok számára én vagyok az ajtó.
   
8. Mindannyian, akik előttem jöttek, tolvajok és rablók. Nem is hallgattak rájuk a juhok.
   
9. Én vagyok az ajtó: aki rajtam keresztül megy be, üdvözül, ki-bejár és legelőre talál.
   
10. A tolvaj csak azért jön, hogy lopjon, öljön és pusztítson. Én azért jöttem, hogy életük legyen és bőségben legyen.
    
11. Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor életét adja a juhokért.
    
12. A béres azonban, aki nem pásztor, akinek a juhok nem tulajdonai, otthagyja a juhokat és elfut, mikor látja, hogy jön a farkas. A farkas elragadja és szétkergeti őket.
    
13. A béres azért fut el, mert béres, és nem törődik a juhokkal.
    
14. Én vagyok a jó pásztor: ismerem enyéimet, és enyéim ismernek engem,
    
15. mint ahogy az Atya ismer engem és én ismerem az Atyát. Életemet adom a juhokért.
    
16. Más juhaim is vannak, amelyek nem ebből az akolból valók. Azokat is ide kell vezetnem. Hallgatni fognak a szavamra: egy akol lesz és egy pásztor.
    
17. Azért szeret engem az Atya, mert odaadom életemet, hogy aztán vissza is vegyem.
    
18. Senki sem veszi el tőlem: önként adom oda. Hatalmam van arra, hogy odaadjam, és hatalmam van arra, hogy visszavegyem. Ezt a feladatot kaptam Atyámtól."
    
19. E beszéd miatt szakadás támadt a zsidók között.
    
20. Sokan közülük azt mondták: Ördöge van és megháborodott. Mit hallgatjátok?"
    
21. Mások viszont megjegyezték: "Ez nem megszállottnak a beszéde. Vagy talán képes arra az ördög, hogy vakok látását visszaadja?"
    
22. Negyedszer Jeruzsálemben
    
23. A templomszentelés ünnepén. A templomszentelés ünnepét ülték Jeruzsálemben.
    
24. Tél volt. Jézus éppen a templomban járt, Salamon tornácában.
    
25. Körülvették őt a zsidók és megkérdezték: "Meddig tartasz még bizonytalanságban minket? Ha te vagy a Messiás, mondd meg nekünk nyiltan,"
    
26. Jézus így felelt: "Mondtam már nektek, de nem hiszitek. Cselekedeteim, melyeket Atyám nevében művelek, tanuságot tesznek rólam.
    
27. De ti nem hiszitek, mert nem vagytok juhaim közül valók.
    
28. Az én juhaim hallgatnak szavamra, én ismerem őket, s ők követnek engem.
    
29. Én örök életet adok nekik: Nem vesznek el soha, és senki sem ragadja el őket a kezemből.
    
30. Atyám, aki nekem adta őket, hatalmasabb mindenkinél: senki sem ragadhatja el őket Atyám kezéből.
    
31. Én és az Atya egy vagyunk."
    
32. A zsidók ismét köveket ragadtak, hogy megkövezzék.
    
33. Jézus szemükre vetette: "Sok jótettet cselekedtem nektek Atyám erejéből, e cselekedetek közül melyikért akartok megkövezni?"
    
34. A zsidók visszavágtak: "Jótettért nem kövezünk meg téged, hanem a káromlásért, mert ember létedre Istenné teszed magadat."
    
35. Jézus megkérdezte tőlük: "Nincs megírva törvényetekben: Én mondtam: istenek vagytok?
    
36. Ha már azokat is isteneknek mondja az Írás, akikhez Isten igéje szólt, és az Írás nem veszíti érvényét,
    
37. Hogyan mondhatjátok arról, akit az Atya megszentelt és a világba küldött: káromkodol, mert azt mondtam: Isten Fia vagyok?
    
38. Ha nem cselekszem Atyám tetteit, ne higgyetek nekem.
    
39. De ha azokat cselekszem és nem akartok hinni, higgyetek a tetteknek, hogy végre lássátok és elismerjétek: az Atya énbennem van és én az Atyában."
    
40. Ismét el akarták fogni, de ő kiszabadult kezeik közül.
    
41. Jézus Pereában. Elment ismét a Jordánon túl arra a helyre, ahol János először keresztelt, és ott maradt.
    
42. Sokan keresték fel, mert így vélekedtek: "János ugyan semmi csodát sem művelt, de mindaz, amit őróla mondott igaz volt."
    
43. És sokan hittek benne.

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21.

8. Jézus előtt jöttek azok, akik isteni megbizatás nélkül tolakodtak fel a nép vezetésére: az írástudók és farizeusok.

16. Jézus megszünteti az ószövetségi választott nép és a pogányok között fenálló különbséget (Ef. 2,14-15): az Egyház Isten Uj választott népe, mely kölönbség nélkül a föld minden nemzetéből összegyűjti Isten fiait.

22. A templomszentelés ünnepét decemberben tartották, nyolc napon keresztül, annak emlékére, hogy Makkabeus Júdás idejében újra felszentelték a templomot (1Mak.4,59; 2Mak.1,19).

23. A tornác a régi salamoni templom maradványa, a templom külső udvarában volt.

30. Egyek az isteni természetben, de különböző isteni személyek.

34-36. Ha a Szentírás (Zsolt. 81,6) Izrael bíráit, mint Isten helyetteseit "isteneknek" nevezi, mennyivel inkább mondhatja magát Isten Fiának Krisztus, aki természete szerint is, valóban az.