Jézus Krisztus evangéliuma szent János szerint
Jézus feltámadása
- Péter és János a sírnál. A hét első napján, amikor még sötét volt, Mária Magdolna kiment
a sírhoz. Észrevette, hogy a követ elmozdították a sírtól.
- Elfutott Simon Péterhez és a másik
tanítványhoz, akit Jézus szeretett, és jelentette nekik: "Elvitték az Urat a sírból, és nem tudjuk,
hova tették."
- Erre Péter és a másik tanítvány elindult és a sírhoz sietett. Együtt futott mind a kettő.
- A
másik tanítvány gyorsabban futott, mint Péter, és hamarabb ért a sírhoz.
- Behajolt és meglátta a
gyolcsokat, de nem ment be.
- Nem sokkal utána odaért Simon Péter is, bement a sírba,
- és ő
is látta a gyolcsokat, meg a kendőt, mellyel fejét takarták be. Ez nem a gyolcs között volt, hanem
külön összehajtva más helyen.
- Akkor bement a másik tanítvány is, aki először ért a sírhoz.
Látta és hitt.
- Eddig ugyanis még nem értették meg az Írást, amely szerint fel kellett támadnia
holtából.
- A tanítványok aztán hazamentek.
- Jézus megjelenik Mária Magdolnának. Mária ott állt a sír mellett és sírt. Amint így sírdogált,
egyszercsak lehajolt és betekintett a sírba.
- Látta, hogy ott, ahol Jézus teste feküdt, két
fehérruhás angyal ül, az egyik fejnél, a másik lábnál.
- Azok megszólították: "Asszony, miért
sírsz?" "Elvitték Uramat és nem tudom, hová tették."
- Ezekkel a szavakkal hátrafordult, és
meglátta, hogy ott áll Jézus, de nem tudta, hogy Jézus az.
- Jézus megkérdezte: "Asszony,
miért sírsz? Kit keresel?" Abban a hiszemben, hogy a kertész áll mögötte, így felelt: "Uram, ha
te vitted el, mondd meg, hová tetted, hogy magammal vihessem."
- Jézus erre nevén szólította:
"Mária!" Az megfordult és csak ennyit mondott: "Rabboni" — vagyis Mester.
- Jézus így
szólt: "Engedj el! Még nem mentem fel Atyámhoz. Menj most testvéreimhez és vidd hírül nekik:
Felmegyek az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, az én Istenemhez és a ti Istenetekhez."
- Mária Magdolna elment és hírül adta a tanítványoknak: "Láttam az Urat és ezt mondta nekem."
- Jézus megjelenik az apostoloknak. Estefelé, még a hét első napján, együtt voltak a
tanítványok, zárt ajtók mögött, mert féltek a zsidóktól. Akkor eljött Jézus, közéjük lépett és így
szólt hozzájuk: "Békesség nektek!"
- E szavakkal megmutatta nekik kezét és oldalát. Az Úr
láttára öröm fogta el a tanítványokat.
- "Békesség nektek!" — ismételte. "Amint engem
küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket."
- E szavak után rájuk lehelt és folytatta:
"Vegyétek a Szentlelket.
- Akinek megbocsátjátok bűneit, bocsánatot nyert, akinek pedig
megtartjátok, az bűnben marad."
- Jézus megjelenik Tamásnak. Tamás, melléknevén Didimusz egy a tizenkettő közül, nem
volt velük, mikor eljött Jézus.
- A tanítványok azonban megmondták neki: "Láttuk az Urat."
De ő kételkedett: "Ha csak nem látom kezén a szegek nyomát, és ujjammal a szegek helyét nem
érintem, kezemet pedig oldalába nem teszem, nem hiszem."
- Nyolc nap mulva ismét együtt voltak a tanítványok, és Tamás is velük. Eljött Jézus zárt
ajtón keresztül és közéjük lépett e szavakkal: "Békesség nektek!"
- Aztán Tamáshoz fordult:
"Tedd ide ujjadat, és nézd a kezemet. Nyujtsd ki kezedet s tedd az oldalamba. És ne légy
hitetlen, hanem hívő."
- Tamás felkiáltott: "Én Uram, én Istenem!"
- Jézus csak ennyit
mondott: "Azért hiszel (Tamás), mert látsz engem? Boldog, aki nem lát és mégis hisz."
- Jézus még sok más csodát művelt tanítványai szemeláttára, de azokat nem írtam meg ebben
a könyvben.
- Ezeket viszont azért írtam, hogy higgyétek: Jézus a Messiás, az Isten Fia, és
hogy a hit által életetek legyen benne.
1. Mt. 28,1-2; Mk. 16,1-4; Lk. 23,1-2.
2. A másik tanítvány szent János apostol (Jn. 13,23; Jn. 19,26).
8. Abból, hogy a kendőt rendben, összehajtogatva találta, arra következtetett, hogy a testet nem lopták el, hanem feltámadt.
11-18. Mk. 16,9-11.
17. Az eredeti szöveg így mondja: ne fogj, vagyis engedj el. A vers értelme valószínűleg ez: Most ne tarts vissza, ne töltsd az időt! Siess, teljesítsd megbízásomat!
19-23. Mk. 16,14; Lk. 24,36-49.
22-23. Rájuk lehelt, ezzel jelképezte a Szentlélek közlését. A Szentlelket egész teljességében csak pünkösdkor kapták az apostolok, itt a bűnbocsánat hatalmát kapják. Ez a bűnbocsánat szentségének magalapítása.
26. Jézus megdicsőült teste nem volt az áthatolhatatlanság fizikai törvényének alávetve.
30-31. Az evangélista befejező szavai. Később még néhány eseményt hozzáfűzött evangéliumához.