Jézus Krisztus evangéliuma Márk szerint
- A gerázai megszállott. Nemsokára átértek a tó túlsó
partjára, a gerázaiak földjére.
- Amint kiszállt a bárkából,
a sírok felől egy tisztátalan lélektől megszállt ember futott
feléje.
- A sírboltokban lakott és még láncra verve sem
tudták visszatartani.
- Sokszor megbilincselték és láncra verték,
de a láncokat eltépte és a bilincseket összetörte. Senki sem
bírt vele.
- Éjjel-nappal a sírboltokban és a hegyekben
tanyázott, folyton kiabált és kövekkel ütötte-verte magát.
- Amint messziről meglátta Jézust, oldafutott, földre vetette
magát előtte,
- és hangosan így kiáltott: "Mi bajod velem,
Jézus, a magasságbeli Istennek Fia? Az Istenre kérlek, ne
gyötörj!"
- Ráparancsolt ugyanis: "Tisztátalan lélek,
takarodj ki ebből az emberből."
- Erre aztán megkérdezte tőle:
"Mi a neved?" "Légió a nevem, válaszolta, mert sokan
vagyunk",
- és nagyon kérte, hogy ne űzze el őket arról a
vidékről.
- Akkor éppen nagy sertéskonda legelészett ott a
hegyoldalban.
- "Küldj minket a sertésekbe"- kérték tőle.
- Beleegyezett. Akkor a tisztátalan lelkek kimentek belőle és
megszállták a mintegy kétezer sertést számláló kondát,
mire az a hegyoldalról a tóba rohant és vízbe fúlt.
- A
kanászok erre elfutottak és elvitték hírét a városba meg
a tanyákra, az emberek pedig kijöttek, hogy lássák mi
történt.
- Jézushoz érve látták, hogy az, akit az imént még
egy légió tartott megszállva, felöltözve, ép ésszel ül ott. Erre
megdöbbentek.
- A szemtanúk elmondták nekik, mi történt
a megszállottal és a sertésekkel.
- Ezután kérlelték, távozzék
el a határukból.
- Amikor bárkába szállt, az imént még
megszállott kérte, hogy vele mehessen.
- Ő azonban nem
engedte meg neki, hanem így szólt hozzá: "Menj haza a
tieidhez és mondd el nekik, milyen nagy dolgot művelt
veled az Úr, és hogyan könyörült meg rajtad."
- Az el is
ment és Dekapolisz környékén elhíresztelte, hogy milyen
nagy dolgot tett vele Jézus. Mindenki csodálkozott rajta.
- Jairus leánya. Miután Jézus megint átkelt a túlsó
partra, nagy néptömeg gyűlt köréje. Ő ott maradt a tó
partján.
- Akkor odajött hozzá egy Jairus nevű zsinagógai
elöljáró. Amikor meglátta, lába elé borult és esedezve
kérte:
- "A kislányom halálán van, jöjj, tedd rá a kezedet,
hogy meggyógyuljon és életben maradjon."
- El is ment vele.
Nagy tömeg ment utána és tolongott körülötte.
- Volt ott egy asszony, aki tizenkét éve vérzésben
szenvedett.
- Sok orvos részéről mindenfélét elviselt már és
elköltötte mindenét, de semmi hasznát sem látta, sőt még
rosszabbul lett.
- Amikor Jézusról hallott,
keresztülfurakodott a tömegen és hátulról megérintette ruháját.
- Azt
gondolta magában: "Ha csak a ruháját érintem is,
meggyógyulok."
- Azonnal meg is szűnt a vérzése és érezte
testében, hogy kigyógyult a bajából.
- Jézus nyomban
észrevette, hogy erő áradt ki belőle, ezért a tömeghez fordulva
megkérdezte: "Ki érintette a ruhámat?"
- Tanítványai
megjegyezték: "Látod, hogy szorongat a tömeg és te még azt
kérdezed: ki érintett engem?"
- De ő mégis körülnézett,
hogy lássa, ki volt az.
- Akkor az asszony félve-remegve
előjött, mert tudta, hogy mi történt vele. Leborult előtte
és őszintén bevallott mindent.
- "Leányom, mondta neki,
hited meggyógyított. Menj békével és maradj egészséges."
- Még beszélt, mikor a zsinagógai elöljáró házából ezt a
hírt hozták: "Leányod már meghalt. Minek fárasztod tovább
a mestert?"
- A hír hallatára Jézus így bátorította a
zsinagógai elöljárót: "Ne félj, csak higgy!"
- Nem engedte, hogy
más is vele menjen, csak Péter, Jakab és János, Jakab
testvére.
- Mikor odaértek a zsinagógai elöljáró házához,
nagy sírás-rívást, sok siratót és jajgatót talált.
- Belépett és
így szólt: "Mit lármáztok, mlt sírtok? Nem halt meg a
gyermek, csak alszik."
- Azok kinevették. Ő azonban
kiküldött mindenkit, s maga mellé véve a gyermek atyját és
anyját, kísérőivel bement oda, ahol a gyermek feküdt.
- Megfogta a gyermek kezét és így szólt hozzá: "Talita
kum!
- vagyis: kislány, mondom neked, kelj föl!"
- A
kislány fölkelt és járni kezdett. Tizenkét éves volt. A
jelenlevők szinte magukon kívül voltak a nagy
csodálkozástól.
- De ő szigorúan meghagyta nekik, hogy senki meg
ne tudja a dolgot. Aztán szólt, hogy adjanak neki enni.
1-20: Mt. 8,28-34; Lk. 8,26-39.
1. Geráza a Jordán keleti partvidékének legjelentősebb pogány települése volt. Máténál Gádárát olvasunk.
2. Máté két megszállottról beszél. Márk és Lukács csak arról az egyről tesz említést, aki Jézustól fölvételét kéri a tanítványok közé.
9. A kérdés a megszállott emberhez szól, hogy személyes öntudatra ébressze, de helyette az ördög felel.
10. Mt. 8,29
20. A Dekapolisz: Mt. 4,25
21-43: Mt. 9,18-26; Lk. 8,40-56.
30. Jézus ezt nem azért kérdezte, mintha nem tudta volna, hanem hogy az asszonyt vallomásra bírja és a csoda nyilvánosságra jusson. Egyúttal azt is megmagyarázza, hogy nem a puszta érintés, hanem az asszony hite s az ő akarata művelte a csodát.
41. Talita kum: arám nyelvű szavak. Jézus korában ezen a nyelven beszéltek Palesztínában.
43. Mt. 8,4