JEREMIÁS PRÓFÉTA KÖNVE
- Halljátok meg a szót, a mit az Úr szól néktek, Izráel háza!
- Ezt mondja az Úr: A pogányok útját el ne tanuljátok, és az égi jelektõl ne féljetek, mert a pogányok félnek azoktól!
3 Móz. 18,3.,
3 Móz. 18,4.
- Mert a népek bálványai csupa hiábavalóság, hiszen az erdõ fájából vágják azt; ács-mester kezei készítik bárddal.
Ésa. 40,19.,
Ésa. 40,20.,
Ésa. 41,24.,
Hós. 4,12.
- Ezüsttel és aranynyal megékesíti azt, szegekkel és põrölyökkel megerõsítik, hogy le ne essék.
- Olyanok, mint az egyenes pálmafa, és nem beszélnek; viszik-hordják õket, mert mozdulni nem tudnak. Ne féljetek tõlök, mert nem tehetnek rosszat; de jót tenni se képesek!
Zsolt. 115,5.
- Nincs hozzád hasonló, Uram! Nagy vagy és nagy a te neved a te hatalmadért!
Zsolt. 86,8.,
Zsolt. 86,10.
- Ki ne félne tõled, nemzetek királya? Bizony tiéd a tisztelet, mert a nemzetek minden bölcse közt és azok minden országában sincs hozzád hasonló!
Jel. 15,4.
- Mind egyig balgatagok és bolondok; hiábavalóságokra tanít; fa az.
Hab. 2,18.
- Társisból hozott lapított ezüst és Ofirból való arany; az ácsnak és az ötvös kezének munkája; öltözetök kék és piros bíbor; mersterek munkája valahány.
Ezék. 16,18.
- De az Úr igaz Isten, élõ Isten õ, és örökkévaló király; az õ haragja elõtt reszket + a föld, és a nemzetek nem szenvedhetik el az õ felindulását.
Zsolt. 10,16.,
Hab. 3,5.,
Hab. 3,12.,
Zsolt. 18,8.
- (Mondjátok meg hát nékik: Az istenek, a kik az eget és földet nem alkották, el fognak veszni e földrõl és az ég alól!)
- Õ teremtette a földet az õ erejével, õ alkotta a világot az õ bölcseségével, és õ terjesztette ki az egeket az õ értelmével.
1 Móz. 1,1.,
1 Móz. 1,31.
- Szavára víz-zúgás támad az égben, és felhõk emelkednek fel a föld határairól; villámlásokat készít az esõnek, és kihozza a szelet az õ rejtekhelyébõl.
Zsolt. 18,14.,
Zsolt. 18,16.
- Minden ember bolonddá lett, tudomány nélkül, minden ötvös megszégyenül az õ öntött képével, mert hazugság az õ öntése, és nincsen azokban lélek.
Jer. 51,17.
- Hiábavalók azok, nevetségre való munka, elvesznek az õ megfenyíttetésök idején!
Ésa. 19,1.
- Nem ilyen a Jákób része, mint ezek; mert a mindenség alkotója õ, és Izráel az õ örökségének pálczája; Seregek Ura az õ neve!
5 Móz. 32,31.,
Zsolt. 16,5.,
Zsolt. 74,2.
- Gyûjtsd össze a földrõl a te árúidat, a ki erõsített városban lakozol!
- Mert ezt mondja az Úr: Ímé, én elvetem ezúttal e föld lakosait, és megsanyargatom õket, hogy megtaláljanak.
- Jaj nékem az én romlásom miatt, gyógyíthatatlan az én sebem! De azt mondom mégis: Bizony ilyen az én vereségem, és szenvedem azt!
Jer. 14,18.,
Jer. 14,19.
- Sátorom elpusztíttatott, köteleim mind elszakadoztak, fiaim elszakadtak tõlem és oda vannak õk; nincs többé, a ki kifeszítse sátoromat, és felvonja kárpitjaimat!
- Mert oktalanok voltak a pásztorok, és nem keresték az Urat; ezért nem lettek szerencsésekké, és minden nyájuk szétszóratott.
Jer. 8,7.
- A hír hangja ímé megjött, és nagy zúgás kél észak földe felõl, hogy pusztává tegyék Júdának városait, és sakálok + tanyájává.
Jer. 4,6.,
Jer. 9,11.
- Tudom Uram, hogy az embernek nincs hatalmában az õ útja, és egyetlen járókelõ sem teheti, hogy irányozza a maga lépését!
Péld. 16,1.,
Péld. 16,9.
- Fenyíts meg engem, Uram, de mértékkel, nem haragodban, hogy szét ne morzsolj engem!
Ésa. 27,8.,
Zsolt. 6,2.
- Öntsd ki haragodat ama nemzetekre, a melyek nem ismernek téged, és ama nemzetségekre, a melyek nem hívják segítségül a te nevedet; mert megették Jákóbot, bizony megették õt, és elemésztették õt, és lakóhelyét elpusztították!
Zsolt. 79,6.