BÖLCS SALAMONNAK PÉLDABESZÉDEI
- Az embernél vannak az elme gondolatjai; de az Úrtól van a nyelv felelete.
Péld. 19,21.,
Jer. 10,23.
- Minden útai tiszták az embernek a maga szemei elõtt; de a ki a lelkeket vizsgálja, az Úr az!
Péld. 21,2.
- Bízzad az Úrra a te dolgaidat; és a te gondolatid véghez mennek.
Zsolt. 37,5.,
1 Pét. 5,7.
- Mindent teremtett az Úr az õ maga czéljára; az istentelent is a büntetésnek napjára.
Jób. 21,30.,
Róm. 2,6.,
Róm. 2,11.
- Útálatos az Úrnak minden, a ki elméjében felfuvalkodott, kezemet adom rá, hogy nem marad büntetetlen.
Péld. 6,16.,
Péld. 6,17.
- Könyörületességgel és igazsággal töröltetik el a bûn; és az Úrnak félelme által távozhatunk el a gonosztól.
Dán. 4,24.
- Mikor jóakarattal van az Úr valakinek útaihoz, még annak ellenségeit is jóakaróivá teszi.
- Jobb a kevés igazsággal, mint a gazdag jövedelem hamissággal.
Péld. 15,16.,
1 Tim. 6,6.
- Az embernek elméje gondolja meg az õ útát; de az Úr igazgatja annak járását.
Péld. 16,1.,
Péld. 19,21.
- Jósige van a király ajkain; az ítéletben ne szóljon hamisságot az õ szája.
Péld. 16,12.,
Péld. 31,9.
- Az Úré az igaz mérték és mérõserpenyõ, az õ mûve minden mérõkõ.
5 Móz. 25,13.
- Útálatos legyen a királyoknál istentelenséget cselekedni; mert igazsággal erõsíttetik meg a királyiszék.
- Kedvesek a királyoknak az igaz beszédek; és az + igazmondót szereti a király.
Péld. 16,10.,
Zsolt. 101,6.
- A királynak felgerjedt haragja olyan, mint a halál követe; de a bölcs férfiú leszállítja azt.
- A királynak vidám orczájában élet van, jóakaratja olyan, mint a tavaszi esõ fellege.
Péld. 19,12.
- Szerzeni bölcseséget, oh menynyivel jobb az aranynál; és szerzeni eszességet, kivánatosb az ezüstnél!
Péld. 3,13.,
Péld. 3,15.,
Zsolt. 119,72.
- Az igazak országútja eltávozás a gonosztól; megtartja magát az, a ki megõrzi az õ útát.
- A megromlás elõtt kevélység jár, és az eset elõtt felfuvalkodottság.
- Jobb alázatos lélekkel lenni a szelídekkel, mint zsákmányon osztozni a kevélyekkel.
Ésa. 57,15.
- A ki figyelmez az igére, jót nyer; és a ki bízik az Úrban, oh mely boldog az!
Jer. 17,7.,
Jer. 17,8.
- A ki elméjében bölcs, hívatik értelmesnek; a beszédnek pedig édessége neveli a tudományt.
- Életnek kútfeje az értelem annak, a ki bírja azt; de a bolondok fenyítéke bolondságuk.
Péld. 13,14.
- A bölcsnek elméje értelmesen igazgatja az õ száját, és az õ ajkain öregbíti a tudományt.
- Lépesméz a gyönyörûséges beszédek; édesek a léleknek, és meggyógyítói a tetemeknek.
- Van oly út, mely igaz az ember szeme elõtt, de vége a halálnak úta.
Péld. 14,12.
- A munkálkodó lelke magának munkálkodik; mert az õ szája kényszeríti õt.
- A haszontalan ember gonoszt ás ki, és az õ ajkain mintegy égõ tûz van;
Péld. 12,17.,
Jak. 3,6.
- A gonosz ember versengést szerez, és a susárló elválasztja a jó barátokat.
- Az erõszakos ember elhiteti az õ felebarátját, és nem jó úton viszi õt.
- A ki behúnyja szemeit, azért teszi, hogy álnokságot gondoljon; a ki összeszorítja ajkait, már véghez vitte a gonoszságot.
- Igen szép ékes korona a vénség, az igazságnak útában találtatik.
- Jobb a hosszútûrõ az erõsnél; és a ki uralkodik a maga indulatján, annál, a ki várost vesz meg.
Péld. 15,18.
- Az ember kebelében vetnek sorsot; de az Úrtól van annak minden ítélete.