JAKAB APOSTOLNAK KÖZÖNSÉGES LEVELE

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5.

Jakab, Istennek és az Úr Jézus Krisztusnak szolgája, az elszórtan levõ tizenkét nemzetségnek; üdvözletemet.
1 Pét. 1,1.
Teljes örömnek tartsátok, atyámfiai, mikor különféle kísértésekbe estek,
1 Pét. 1,6., Róm. 5,3.
Tudván, hogy a ti hiteteknek megpróbáltatása kitartást szerez.
Róm. 5,3.
A kitartásban pedig tökéletes cselekedet legyen, hogy tökéletesek és épek legyetek minden fogyatkozás nélkül.
Ha pedig valakinek közületek nincsen bölcsessége, kérje + Istentõl, a ki mindenkinek készségesen és szemrehányás nélkül adja; és megadatik néki.
Márk. 11,24., Péld. 2,6.
De kérje hittel, semmit sem kételkedvén: mert a ki kételkedik, hasonlatos a tenger habjához, a melyet a szél hajt és ide s tova hány.
Mát. 21,21., Márk. 11,24.
Mert ne vélje az ilyen ember, hogy kaphat valamit az Úrtól;
A kétszívû, a minden útjában állhatatlan ember.
Jak. 4,8.
Dicsekedjék pedig az alacsony sorsú atyafi az õ nagyságával;
Jak. 2,5.
A gazdag pedig az õ alacsonyságával: mert elmúlik, mint a fûnek virága.
Ésa. 40,6., 1 Pét. 1,24.
Mert felkél a nap az õ hévségével, és megszárítja a füvet; és annak virága elhull, és ábrázatának kedvessége elvész: így hervad el a + gazdag is az õ útaiban.
Ésa. 40,6., Ésa. 40,7., Zsolt. 102,12.
Boldog ember az, a ki a kísértésben kitart; mert minekutána megpróbáltatott, elveszi az életnek koronáját, a mit az Úr ígért az õt szeretõknek.
Jak. 5,11., 2 Tim. 4,8.
Senki se mondja, mikor kísértetik: Az Istentõl kísértetem: mert az Isten gonoszsággal nem kísérthetõ, õ maga pedig senkit sem kísért.
Hanem mindenki kísértetik, a mikor vonja és édesgeti a tulajdon kívánsága.
Azután a kívánság megfoganván, bûnt szûl; a bûn pedig teljességre jutván halált nemz.
Róm. 5,12., Róm. 6,23., Róm. 7,10.
Ne tévelyegjetek szeretett atyámfiai!
Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felülrõl való, és a világosságok Atyjától száll alá, a kinél nincs változás, vagy változásnak árnyéka.
1 Ján. 1,5.
Az õ akarata szült minket az igazságnak ígéje által, hogy az õ teremtményeinek valami zsengéje legyünk.
Ján. 1,13., 1 Pét. 1,23.
Azért, szeretett atyámfiai, legyen minden ember gyors a hallásra, késedelmes a szólásra, késedelmes a haragra.
Péld. 17,27., Péld. 17,28., Préd. 7,9.
Mert ember haragja Isten igazságát nem munkálja.
Eféz. 4,26.
Elvetvén azért minden undokságot és a gonoszságnak sokaságát, szelídséggel fogadjátok a beoltott ígét, a mely + megtarthatja a ti lelkeiteket.
Kol. 3,8., Kol. 3,9., 1 Pét. 2,1., Róm. 1,16.
Az ígének pedig megtartói legyetek és ne csak hallgatói, megcsalván magatokat.
Mát. 7,26., Róm. 2,13.
Mert ha valaki hallgatója az ígének és nem megtartója, az ilyen hasonlatos ahhoz az emberhez, a ki tükörben nézi az õ természet szerinti ábrázatát:
Mert megnézte magát és elment, és azonnal elfelejtette, milyen volt.
De a ki belenéz a szabadság tökéletes törvényébe és megmarad a mellett, az nem feledékeny hallgató, sõt cselekedet követõje lévén, az + boldog lesz az õ cselekedetében.
Jak. 2,12., Róm. 8,2., Ján. 13,17.
Ha valaki istentisztelõnek látszik köztetek, de nem zabolázza meg nyelvét, sõt megcsalja a maga szívét, annak az istentisztelete hiábavaló.
Zsolt. 34,14.
Tiszta és szeplõ nélkül való istentisztelet az Isten és az Atya elõtt ez: meglátogatni az árvákat és özvegyeket az õ nyomorúságukban, és szeplõ nélkül megtartani magát e világtól.