PÁL APOSTOLNAK A RÓMABELIEKHEZ ÍRT LEVELE
- Pál, Jézus Krisztusnak szolgája, elhívott apostol, elválasztva Isten evangyéliomának hirdetésére.
Csel. 9,15.,
Csel. 13,2.,
Csel. 13,3.,
Gal. 1,15.,
1 Kor. 1,1.
- Melyet eleve megígért az õ prófétái által a szentírásokban,
1 Móz. 3,15.,
1 Móz. 49,10.,
Ésa. 7,14.,
Ésa. 9,6.,
Ésa. 9,7.,
Ésa. 53,1.,
Ésa. 53,12.
- Az õ Fia felõl, a ki Dávid magvából lett test szerint,
Mát. 1,1.,
Mát. 1,16.,
Luk. 3,23.,
Luk. 3,31.
- A ki megbizonyíttatott hatalmasan Isten Fiának a szentség Lelke szerint, a halálból való feltámadás által, a mi Urunk Jézus Krisztus felõl,
Ján. 10,36.,
Csel. 13,33.
- A ki által vettük a kegyelmet és az apostolságot a hitben való engedelmességnek okáért, minden pogányok között, az õ nevéért;
Eféz. 3,8.
- Kik között vagytok ti is, Jézus Krisztusnak hivatalosai:
- Mindeneknek, a kik Rómában vagytok, Isten szerelmeseinek, hivatalos szenteknek: Kegyelem néktek és békesség Istentõl, a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól.
1 Kor. 1,2.
- Elõször hálát adok az én Istenemnek a Jézus Krisztus által mindnyájatokért, hogy a ti hiteteknek az egész világon híre van;
Eféz. 5,20.,
1 Thess. 1,2.
- Mert bizonyságom nékem az Isten, kinek lelkem szerint szolgálok az õ Fiának evangyéliomában, hogy szüntelen emlékezem felõletek,
- Imádkozásaimban mindenkor könyörögvén, vajha egyszer már jó szerencsés út adódnék nékem Istennek akaratából, hogy hozzátok mehessek;
1 Thess. 3,10.
- Mert kívánlak titeket látni, hogy valami lelki ajándékot közölhessek veletek a ti megerõsítésetekre,
Róm. 15,23.,
Róm. 15,29.
- Azaz, hogy együtt felbuzduljunk ti nálatok egymás hite által, a tiétek meg az enyém által.
2 Pét. 1,1.
- Nem akarom pedig, hogy ne tudjátok atyámfiai, hogy én gyakran elvégeztem magamban, hogy elmegyek hozzátok (de mindez ideig megakadályoztattam), hogy köztetek is nyerjek valami lelki gyümölcsöt, mint a többi pogányok közt is.
Gal. 5,22.
- Mind a görögöknek, mind a barbároknak, mind a bölcseknek, mind a tudatlanoknak köteles vagyok.
Kol. 1,28.
- Azért a mi rajtam áll, kész vagyok néktek is, a kik Rómában vagytok, az evangyéliomot hirdetni.
Csel. 28,31.
- Mert nem szégyenlem a Krisztus evangyéliomát; mert Istennek hatalma az + minden hívõnek idvességére, zsidónak elõször meg görögnek.
2 Tim. 1,8.,
1 Kor. 1,18.,
1 Kor. 15,1.,
1 Kor. 15,2.
- Mert az Istennek igazsága jelentetik ki abban hitbõl hitbe, miképen meg van írva: Az igaz ember pedig hitbõl él.
- Mert nyilván van az Istennek haragja mennybõl, az embereknek minden hitetlensége és hamissága ellen, kik az igazságot hamissággal + feltartóztatják.
Zsolt. 5,5.,
Zsolt. 5,6.,
Róm. 1,21.,
Róm. 1,23.,
Róm. 1,25.
- Mert a mi az Isten felõl tudható nyilván van õ bennök; mert az Isten megjelentette nékik:
Csel. 14,17.
- Mert a mi Istenben láthatatlan, tudniilik az õ örökké való hatalma és istensége, a világ teremtésétõl fogva az õ alkotásaiból megértetvén megláttatik; úgy, hogy õk menthetetlenek.
- Mert bár az Istent megismerték, mindazáltal nem mint Istent dicsõítették õt, sem néki hálákat nem adtak; hanem az õ okoskodásaikban hiábavalókká lettek, és az õ balgatag szívök megsötétedett.
Eféz. 4,18.
- Magaokat bölcseknek vallván, balgatagokká lettek;
1 Kor. 1,20.
- És az örökkévaló Istennek dicsõségét felcserélték a mulandó embereknek és madaraknak és négylábú állatoknak és csúszó-mászó állatoknak képmásával.
5 Móz. 4,15.,
5 Móz. 4,19.
- Annakokáért adta is õket az Isten szívök kivánságaiban tisztátalanságra, hogy egymás testét megszeplõsítsék;
Csel. 14,16.
- Mint a kik az Isten igazságát hazugsággá változtatták, és a teremtett dolgokat tisztelték és szolgálták a teremtõ helyett, a ki mind örökké áldott. Ámen.
Róm. 9,5.
- Annakokáért adta õket az Isten tisztátalan indulatokra; mert az õ asszonynépeik is elváltoztatták a természet folyását természetellenesre:
- Hasonlóképen a férfiak is elhagyván az asszonynéppel való természetes élést, egymásra gerjedtek bujaságukban, férfiak férfiakkal fertelmeskedvén, és az õ tévelygésöknek méltó jutalmát elvevén önmagokban.
3 Móz. 18,22.,
3 Móz. 18,23.,
1 Kor. 6,9.
- És a miképen nem méltatták az Istent arra, hogy ismeretökben megtartsák, azonképen oda adták õket az Isten méltatlan gondolkozásra, hogy illetlen dolgokat cselekedjenek;
- A kik teljesek minden hamissággal, paráznasággal, gonoszsággal, kapzsisággal, rosszasággal; rakvák, írigységgel, gyilkossággal, versengéssel, álnoksággal, rossz erkölcscsel;
- Súsárlók, rágalmazók, istengyûlölõk, dölyfösek, kevélyek, dicsekedõk, rosszban mesterkedõk, szüleiknek engedetlenek,
- Balgatagok, összeférhetetlenek, szeretet nélkül valók, engesztelhetetlenek, irgalmatlanok.
- Kik jóllehet az Isten végzését ismerik, hogy a kik ilyeneket cselekesznek, méltók a halálra, mégis nemcsak cselekszik azokat, hanem az akképen cselekvõkkel egyet is értenek.
Eféz. 5,3.,
Eféz. 5,5.,
2 Tim. 3,2.,
2 Tim. 3,5.