JÁNOS APOSTOLNAK KÖZÖNSÉGES ELSÕ LEVELE
Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5.
- A mi kezdettõl fogva vala, a mit hallottunk, a mit szemeinkkel láttunk + , a mit szemléltünk, és kezeinkkel illettünk, az életnek Ígéjérõl.
Ján. 1,1.,
Ján. 1,3.,
Ján. 1,14.,
2 Pét. 1,16.,
Luk. 24,39.,
Ján. 20,20.,
Ján. 20,27.,
Ján. 20,28.
- (És az élet megjelent és láttuk és tanubizonyságot teszünk róla és hirdetjük néktek az örök + életet, a mely az Atyánál vala és megjelent nékünk;)
Ján. 1,4.,
Ján. 17,3.
- A mit hallottunk és láttunk, hirdetjük néktek, hogy néktek is közösségtek legyen velünk, és pedig a mi közösségünk az Atyával és az õ Fiával, a Jézus Krisztussal.
Ján. 17,21.
- És ezeket azért írjuk néktek, hogy örömetek teljes legyen.
Ján. 15,11.,
Ján. 16,24.,
2 Ján. 1,12.
- És ez az az üzenet, a melyet tõle hallottunk és hirdetünk néktek, hogy az Isten világosság és nincsen õ benne semmi sötétség.
Ján. 1,9.,
Ján. 8,12.,
Jak. 1,17.
- Ha azt mondjuk, hogy közösségünk van vele, és sötétségben járunk; hazudunk és nem az igazságot cselekeszszük.
- Ha pedig a világosságban járunk, a mint õ maga a világosságban van: közösségünk van egymással, és Jézus Krisztusnak, az õ Fiának vére megtisztít minket minden bûntõl.
Zsid. 9,14.,
Jel. 1,5.,
Jel. 7,14.
- Ha azt mondjuk, hogy nincsen bûn mi bennünk, magunkat csaljuk meg és igazság nincsen mi bennünk.
Péld. 20,9.,
Préd. 7,20.
- Ha megvalljuk bûneinket, hû és igaz, hogy megbocsássa bûneinket és megtisztítson minket minden hamisságtól.
Péld. 28,13.
- Ha azt mondjuk, hogy nem vétkeztünk, hazuggá teszszük õt, és az õ ígéje nincsen mi bennünk.
Préd. 7,20.
Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5.