A JÁNOS ÍRÁSA SZERINT VALÓ SZENT EVANGYÉLIOM
- A husvét ünnepe elõtt pedig, tudván Jézus, hogy eljött az õórája, hogy átmenjen e világból az Atyához, mivelhogy szerette az övéit e világon, mindvégig szerette õket.
Mát. 26,2.,
Márk. 14,1.,
Luk. 22,1.
- És vacsora közben, a mikor az ördög belesugalta már Iskáriótes Júdásnak, a Simon fiának szívébe, hogy árulja el õt,
- Tudván Jézus, hogy az Atya mindent hatalmába adott néki, és hogy õ az Istentõl jött és az Istenhez megy,
Ján. 3,35.,
Ján. 17,2.,
Mát. 11,27.,
Mát. 28,18.
- Felkele a vacsorától, leveté a felsõ ruháját; és egy kendõt vévén, körülköté magát.
- Azután vizet tölte a medenczébe, és kezdé mosni a tanítványok lábait, és megtörleni a kendõvel, a melylyel körül van kötve.
- Méne azért Simon Péterhez; és az monda néki: Uram, te mosod-é meg az én lábaimat?
- Felele Jézus és monda néki: A mit én cselekszem, te azt most nem érted, de ezután majd megérted.
- Monda néki Péter: Az én lábaimat nem mosod meg soha! Felele néki Jézus: Ha meg nem moslak téged, semmi közöd sincs én hozzám.
- Monda néki Simon Péter: Uram, ne csak lábaimat, hanem kezeimet és fejemet is!
- Mondá néki Jézus: A ki megfürödött, nincs másra szüksége, mint a lábait megmosni, különben egészen tiszta; ti is tiszták vagytok, de nem mindnyájan.
Ján. 13,10.
- Tudta ugyanis, hogy ki árulja el õt; azért mondá: Nem vagytok mindnyájan tiszták!
Ján. 6,64.
- Mikor azért megmosta azoknak lábait, és a felsõ ruháját felvette, újra leülvén, monda nékik: Értitek-é, hogy mit cselekedtem veletek?
- Ti engem így hívtok: Mester, és Uram + És jól mondjátok, mert az vagyok.
Mát. 23,8.,
Mát. 23,10.,
1 Kor. 8,6.
- Azért, ha én az Úr és a Mester megmostam a ti lábaitokat, néktek is meg kell mosnotok egymás lábait.
- Mert példát adtam néktek, hogy a miképen én cselekedtem veletek, ti is akképen cselekedjetek.
- Bizony, bizony mondom néktek: A szolga nem nagyobb az õ Uránál; sem a követ nem nagyobb annál, a ki azt küldte.
Ján. 15,20.,
Mát. 10,24.,
Luk. 6,40.
- Ha tudjátok ezeket, boldogok lesztek, ha cselekszitek ezeket.
- Nem mindnyájatokról szólok; tudom én kiket választottam el; hanem hogy beteljesedjék az írás: A ki velem ette a kenyeret, a sarkát emelte fel ellenem.
Zsolt. 41,10.
- Most megmondom néktek, mielõtt meglenne, hogy mikor meglesz, higyjétek majd, hogy én vagyok.
- Bizony, bizony mondom néktek: A ki befogadja, ha valakit elküldök, engem fogad be; a ki pedig engem befogad, azt fogadja be, a ki engem küldött.
Mát. 10,40.,
Luk. 9,48.
- Mikor ezeket mondja vala Jézus, igen nyugtalankodék lelkében, s bizonyságot tõn, és monda: Bizony, bizony mondom néktek, hogy egy ti közületek elárul engem.
Mát. 26,21.,
Márk. 14,18.,
Luk. 22,21.
- A tanítványok ekkor egymásra tekintének bizonytalankodva, hogy kirõl szól.
- Egy pedig az õ tanítványai közül a Jézus kebelén nyugszik vala, a kit szeret vala Jézus.
Ján. 21,20.
- Int azért ennek Simon Péter, hogy tudakozza meg, ki az, a kirõl szól?
- Az pedig a Jézus kebelére hajolván, monda néki: Uram, ki az?
- Felele Jézus: Az, a kinek én a bemártott falatot adom. És bemártván a falatot, adá Iskáriótes Júdásnak, a Simon fiának.
- És a falat után akkor beméne abba a Sátán. Monda azért néki Jézus: A mit cselekszel, hamar cselekedjed.
- Ezt pedig senki sem érté a leültek közül, miért mondta néki?
- Némelyek ugyanis állíták, mivelhogy az erszény Júdásnál vala, hogy azt mondá néki Jézus: Vedd meg, a mikre szükségünk van az ünnepre; vagy, hogy adjon valamit a szegényeknek.
Ján. 12,6.
- Az pedig, mihelyt a falatot elvevé, azonnal kiméne: vala pedig éjszaka.
- Mikor azért kiment vala, monda Jézus: Most dicsõítteték meg az embernek Fia, az Isten is megdicsõítteték õ benne.
- Ha megdicsõítteték õ benne az Isten, az Isten is megdicsõíti õt õ magában, és ezennel megdicsõíti õt.
- Fiaim, egy kevés ideig még veletek vagyok. Kerestek + majd engem; de a miként a zsidóknak mondám, hogy: A hová én megyek, ti nem jöhettek; most néktek is mondom.
Ján. 7,33.,
Ján. 7,34.,
Ján. 8,21.
- Új parancsolatot adok néktek, hogy egymást szeressétek; a mint én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást.
Ján. 15,12.,
3 Móz. 19,18.,
Mát. 22,39.,
Gal. 6,2.,
Jak. 2,8.,
1 Pét. 1,22.,
1 Ján. 2,5.,
1 Ján. 2,8.,
1 Ján. 2,10.,
1 Ján. 3,11.,
1 Ján. 4,16.,
1 Ján. 4,21.
- Errõl ismeri meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretni fogjátok.
- Monda néki Simon Péter: Uram, hová mégy? Felele néki Jézus: A hová én megyek, most én utánam nem jöhetsz; utóbb azonban utánam jössz.
Ján. 21,18.,
Ján. 21,19.
- Monda néki Péter: Uram, miért nem mehetek most utánad? Az életemet adom éretted!
- Felele néki Jézus: Az életedet adod érettem? Bizony, bizony mondom néked, nem szól addig a kakas, mígnem háromszor megtagadsz engem.
Mát. 26,34.,
Márk. 14,30.,
Luk. 22,34.