PÁL APOSTOLNAK A RÓMABELIEKHEZ ÍRT LEVELE
- Nincsen azért immár semmi kárhoztatásuk azoknak, a kik Krisztus Jézusban vannak, kik nem test szerint járnak, hanem + Lélek szerint.
Gal. 3,13.,
Gal. 5,24.,
Róm. 7,22.
- Mert a Jézus Krisztusban való élet lelkének törvénye megszabadított engem a bûn és a halál törvényétõl.
- Mert a mi a törvénynek lehetetlen vala, mivelhogy erõtlen vala a test miatt, az Isten az õ Fiát elbocsátván bûn testének hasonlatosságában és a bûnért, kárhoztatá a bûnt a testben.
2 Kor. 5,21.
- Hogy a törvénynek igazsága beteljesüljön bennünk, kik nem test szerint járunk, hanem Lélek szerint.
5 Móz. 27,26.
- Mert a test szerint valók a test dolgaira gondolnak; a Lélek szerint valók pedig a Lélek dolgaira.
- Mert a testnek gondolata halál; a Lélek gondolata pedig élet és békesség.
Gal. 6,8.
- Mert a test gondolata ellenségeskedés Isten ellen; minthogy az Isten törvényének nem engedelmeskedik, mert nem is teheti.
Jak. 4,4.
- A kik pedig testben vannak, nem lehetnek kedvesek Isten elõtt.
- De ti nem vagytok testben, hanem lélekben, ha ugyan az Isten Lelke lakik bennetek. A kiben pedig nincs a Krisztus Lelke, az nem az övé.
1 Kor. 3,16.
- Hogyha pedig Krisztus ti bennetek van, jóllehet a test holt a bûn miatt, a lélek ellenben élet az igazságért.
- De ha Annak a Lelke lakik bennetek, a ki feltámasztotta Jézust a halálból, ugyanaz, a ki feltámasztotta a Krisztus Jézust a halálból, megeleveníti a ti halandó testeiteket + is az õ ti bennetek lakozó Lelke által.
Csel. 2,24.,
1 Kor. 15,51.,
1 Kor. 15,54.
- Annakokáért atyámfiai, nem vagyunk adósok a testnek, hogy test szerint éljünk:
Gal. 5,24.,
Róm. 6,7.,
Róm. 6,18.
- Mert, ha test szerint éltek, meghaltok; de ha a test cselekedeteit a lélekkel megöldökölitek, éltek.
Gal. 5,19.,
Gal. 5,21.
- Mert a kiket Isten Lelke vezérel, azok Istennek fiai.
- Mert nem kaptátok szolgaság lelkét ismét a félelemre, hanem a fiúságnak Lelkét kaptátok, a ki + által kiáltjuk: Abbá, Atyám!
2 Tim. 1,7.,
Gal. 4,5.,
Gal. 4,6.
- Ez a Lélek bizonyságot tesz a mi lelkünkkel együtt, hogy Isten gyermekei vagyunk.
Eféz. 1,13.,
Eféz. 1,14.
- Ha pedig gyermekek, örökösök is; örökösei Istennek, örököstársai pedig Krisztusnak; ha ugyan vele együtt szenvedünk, + hogy vele együtt is dicsõüljünk meg.
Tit. 3,7.,
Jel. 3,21.
- Mert azt tartom, hogy a miket most szenvedünk, nem hasonlíthatók ahhoz a dicsõséghez, mely nékünk megjelentetik.
2 Kor. 4,17.
- Mert a teremtett világ sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését.
1 Ján. 3,2.
- Mert a teremtett világ hiábavalóság alá vettetett, nem önként, hanem azért, a ki az alá vetette.
1 Móz. 3,17.,
1 Móz. 3,18.
- Azzal a reménységgel, hogy maga a teremtett világ is megszabadul a rothadandóság rabságától az Isten fiai dicsõségének szabadságára.
Luk. 21,28.
- Mert tudjuk, hogy az egész teremtett világ egyetemben fohászkodik és nyög mind idáig.
- Nemcsak ez pedig, hanem magok a Lélek zsengéjének birtokosai, mi magunk is fohászkodunk magunkban, várván a fiúságot, a mi testünknek megváltását.
2 Kor. 5,2.,
2 Kor. 5,4.
- Mert reménységben tartattunk meg; a reménység pedig, ha láttatik, nem reménység; mert a mit lát valaki, miért reményli is azt?
- Ha pedig, a mit nem látunk, azt reméljük, békességes tûréssel várjuk.
- Hasonlatosképen pedig a Lélek is segítségére van a mi erõtelenségünknek. Mert azt, a mit kérnünk kell, a mint kellene, nem tudjuk; de maga a Lélek esedezik mi érettünk kimondhatatlan fohászkodásokkal.
Zak. 12,10.
- A ki pedig a szíveket vizsgálja, tudja, mi a Lélek gondolata, mert Isten szerint esedezik a szentekért.
Zsolt. 7,10.
- Tudjuk pedig, hogy azoknak, a kik Istent szeretik, minden javokra van, mint a kik az õ végzése szerint hivatalosak.
- Mert a kiket eleve ismert, eleve el is rendelte, hogy azok az õ Fia ábrázatához hasonlatosak legyenek, hogy õ legyen elsõszülött + sok atyafi között.
Eféz. 1,5.,
Eféz. 1,11.,
Kol. 1,18.
- A kiket pedig eleve elrendelt, azokat el is hívta; és a kiket elhívott, azokat meg is igazította; a kiket pedig megigazított, azokat meg is dicsõítette.
- Mit mondunk azért ezekre? Ha az Isten velünk, kicsoda ellenünk?
- A ki az õ tulajdon Fiának nem kedvezett, hanem õt mindnyájunkért odaadta, mimódon ne ajándékozna vele együtt mindent minékünk?
Ján. 3,16.
- Kicsoda vádolja az Isten választottait? Isten az, a ki megigazít;
Ésa. 50,8.,
Ésa. 50,9.
- Kicsoda az, a ki kárhoztat? Krisztus az, a ki meghalt, sõt a ki fel is támadott, a ki az Isten jobbján van, a ki esedezik is + érettünk:
Zsid. 1,3.,
Zsid. 7,25.
- Kicsoda szakaszt el minket a Krisztus szerelmétõl? nyomorúság vagy szorongattatás, vagy üldözés, vagy éhség, vagy meztelenség, vagy veszedelem, vagy fegyver-é?
Csel. 20,24.
- A mint megvan írva, hogy: Te éretted gyilkoltatunk minden napon; olybá tekintenek mint vágó juhokat.
Zsolt. 44,23.
- De mindezekben felettébb diadalmaskodunk, Az által, a ki minket szeretett,
Fil. 4,13.
- Mert meg vagyok gyõzõdve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelemségek, sem hatalmasságok, sem jelenvalók, sem következendõk,
- Sem magasság, sem mélység, sem semmi más teremtmény nem szakaszthat el minket az Istennek szerelmétõl, mely vagyon a mi Urunk Jézus Krisztusban.