SÁMUEL MÁSODIK KÖNYVE

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24.

  1. Lõn pedig, hogy mikor a király az õ palotájában üle, és az Úr mindenfelõl békességet adott néki minden ellenségeitõl,
  2. Monda a király Nátán prófétának: Ímé lássad, én czédrusfából csinált palotában + lakom, az Istennek ládája pedig a kárpitok között van.
    1 Krón. 17,1., Agge. 1,4., 2 Sám. 6,17.
  3. És monda Nátán a királynak: Eredj, s valami a te szívedben van, vidd véghez, mert az Úr veled van.
  4. Azonban lõn az Úr szava Nátánhoz azon éjjel, mondván:
  5. Menj el, és mondd meg az én szolgámnak, Dávidnak: Ezt mondja az Úr: Házat akarsz-é nékem építeni, hogy abban lakjam?
    1 Kir. 5,3., 1 Krón. 22,8.
  6. Mert én nem laktam házban attól a naptól fogva, hogy kihoztam Izráel fiait Égyiptomból, mind e mai napig, hanem szüntelen sátorban és hajlékban jártam.
    1 Kir. 8,16.
  7. Valahol csak jártam Izráel fiai között, avagy szólottam-é csak egy szót is Izráel valamelyik nemzetségének, a kinek parancsoltam, hogy legeltesse az én népemet Izráelt, mondván: Miért nem építettetek nékem czédrusfából való házat?
  8. Most azért ezt mondd meg az én szolgámnak, Dávidnak: Ezt mondja a Seregeknek Ura: Én hoztalak ki téged a kunyhóból, a juhok mögül, hogy légy fejedelem az én népem felett, Izráel felett;
    1 Sám. 16,11., 1 Sám. 12,., Zsolt. 78,70., Zsolt. 78,71.
  9. És veled voltam mindenütt, valahová mentél, és kiirtottam minden ellenségeidet elõtted; és nagy hírnevet szerzettem néked, mint a nagyoknak hírneve, a kik e földön vannak.
    2 Sám. 3,18., Csel. 7,45.
  10. Helyet is szerzék az én népemnek Izráelnek, és ott elplántálám õt, és lakozék az õ helyében, és többé helyébõl ki nem mozdíttatik, és nem fogják többé az álnokságnak fiai nyomorgatni õt, mint + annakelõtte,
    2 Krón. 33,8., Jer. 39,1., Jer. 39,9., Bir. 13,1.
  11. Attól a naptól fogva, hogy bírákat rendeltem az én népem az Izráel felett. Békességet szereztem tehát néked minden ellenségeidtõl. És megmondotta néked az Úr, hogy házat csinál néked az + Úr.
    Bir. 2,18., 2 Sám. 7,12., 2 Sám. 7,16.
  12. Mikor pedig a te napjaid betelnek, és elaluszol a te atyáiddal, feltámasztom utánad a te magodat, mely ágyékodból származik, és megerõsítem az õ királyságát:
    1 Kir. 8,5., 1 Kir. 8,20., Csel. 2,30.
  13. Az fog házat építeni az én nevemnek, és megerõsítem az õ királyságának trónját mindörökké.
    2 Sám. 23,2., 2 Sám. 23,5., 1 Kir. 5,5., 1 Kir. 6,1., 1 Kir. 6,9., 1 Kir. 6,12.
  14. Én leszek néki atyja, és õ lészen nékem fiam, a ki mikor gonoszul cselekszik, megfenyítem õt + emberi veszszõvel és emberek fiainak büntetésével;
    Zsolt. 89,27., Zsolt. 89,33., Zsid. 1,5., 1 Kir. 11,39.
  15. Mindazáltal irgalmasságomat nem vonom meg tõle, miképen megvonám Saultól, a kit kivágék elõtted.
    1 Sám. 16,1.
  16. És állandó lészen a te házad, és a te országod mindörökké tiéd lészen, és a te trónod erõs lészen mindörökké.
    1 Kir. 11,29., 1 Kir. 11,33., 1 Kir. 12,16., 1 Kir. 12,20.
  17. Mind e beszéd szerint, és mind e látás szerint szóla Nátán Dávidnak.
  18. Bemenvén azért Dávid király, leborula az Úr elõtt, és monda: Micsoda vagyok én, Uram Isten! és micsoda az én házam népe, hogy engem ennyire elõvittél?
    1 Sám. 16,11., 1 Sám. 16,12.
  19. És ez még csekélynek tetszett néked, Uram Isten! hanem ímé szólasz a te szolgádnak háza felõl + messze idõre valókat; és ez törvény az emberre nézve, Uram Isten!
    2 Sám. 7,8., 2 Sám. 7,9., 2 Sám. 7,13.
  20. De mi szükség Dávidnak többet szólani néked, holott te jól ismered, Uram Isten, a te szolgádat?
    1 Sám. 16,1., 1 Sám. 16,3.
  21. A te igéretedért, és a te jóakaratod szerint cselekedted mindezeket a nagy dolgokat, hogy megjelentsd a te szolgádnak.
    2 Sám. 7,12., 2 Sám. 23,2., 2 Sám. 23,5., Csel. 2,30.
  22. Ennekokáért felmagasztaltattál, Uram Isten: mert senki sincs olyan, mint te, és rajtad kivül nincsen Isten, mind a szerint, a mint hallottuk a mi füleinkkel.
    5 Móz. 4,35., Zsolt. 86,8.
  23. Mert melyik nép olyan, mint a te néped, az Izráel, melyért + elment volna az Isten, hogy megváltsa magának való népül, és magának nevet szerezzen, és érettetek oly nagyokat cselekedjék és országodért oly csudálatos dolgokat néped elõtt, melyet megszabadítottál Égyiptomból, a pogányoktól és isteneiktõl.
    5 Móz. 4,7., 5 Móz. 4,8., 5 Móz. 33,29., Zsolt. 147,19., Zsolt. 147,20., 2 Móz. 3,7., 2 Móz. 4,22.
  24. Mert megerõsítetted magadnak a te népedet; az Izráelt, népedül mindörökké; és te voltál, Uram, nékik Istenök.
    5 Móz. 7,6., 5 Móz. 7,8.
  25. Most annakokáért, Uram Isten, a mit szóltál a te szolgád felõl, és az õ háza felõl, teljesítsd be mindörökké; és cselekedjél úgy, a mint szólottál;
    2 Sám. 7,11., 2 Sám. 7,15.
  26. Hogy felmagasztaltassék a te neved mindörökké, ilyen szókkal: A Seregeknek Ura az Izráelnek Istene, és Dávidnak, a te szolgádnak háza legyen állandó te elõtted!
  27. Mert mejelentetted a te szolgádnak fülébe, óh Seregeknek Ura és Izráelnek + Istene, ezt mondván: Házat építek néked. Ezért készteté szolgádat az õ szíve, hogy ilyen könyörgéssel könyörögjön hozzád.
    2 Sám. 7,4., 2 Sám. 7,5., 2 Sám. 7,11., 2 Sám. 7,23.
  28. Most azért, óh Uram Isten, (mert te vagy az Isten, és a te beszéded igazság, és te mondottad ezt a jót a te szolgád felõl),
    Ján. 17,17.
  29. Legyen a te jóakaratodnak áldása a te szolgádnak házán, hogy legyen elõtted mindörökké; mert te szólottál, Uram Isten, azért a te áldásoddal áldassék meg a te szolgádnak háza mindörökké.

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24.