ZSOLTÁROK KÖNYVE

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30, 31, 32, 33, 34, 35, 36, 37, 38, 39, 40, 41, 42, 43, 44, 45, 46, 47, 48, 49, 50, 51, 52, 53, 54, 55, 56, 57, 58, 59, 60, 61, 62, 63, 64, 65, 66, 67, 68, 69, 70, 71, 72, 73, 74, 75, 76, 77, 78, 79, 80, 81, 82, 83, 84, 85, 86, 87, 88, 89, 90, 91, 92, 93, 94, 95, 96, 97, 98, 99, 100, 101, 102, 103, 104, 105, 106, 107, 108, 109, 110, 111, 112, 113, 114, 115, 116, 117, 118, 119, 120, 121, 122, 123, 124, 125, 126, 127, 128, 129, 130, 131, 132, 133, 134, 135, 136, 137, 138, 139, 140, 141, 142, 143, 144, 145, 146, 147, 148, 149, 150.

1. Dicsérjétek az Urat! Hiszen Istenünkrõl énekelni jó; hiszen õt dicsérni gyönyörûséges és illendõ dolog!
   Zsolt. 33,1., Zsolt. 92,2.
2. Az építi Jeruzsálemet, összegyûjti Izráelnek elûzötteit;
3. Meggyógyítja a megtört szívûeket, és bekötözi sebeiket.
   Zsolt. 34,19., Ésa. 61,1.
4. Elrendeli a csillagok számát, és mindnyájokat nevérõl nevezi.
   Ésa. 40,26.
5. Nagy a mi Urunk és igen hatalmas, s bölcseségének nincsen határa.
6. Megtartja az Úr a nyomorultakat; a gonoszokat földig megalázza.
   Zsolt. 146,9.
7. Énekeljetek az Úrnak hálaadással, pengessetek hárfát a mi Istenünknek!
8. A ki beborítja az eget felhõvel, esõt készít a föld számára, és füvet sarjaszt a hegyeken;
   Csel. 14,17.
9. A ki megadja táplálékát a baromnak, a holló-fiaknak, a melyek kárognak.
   Mát. 6,26., Jób. 39,3.
10. Nem paripák erejében telik kedve, nem is a férfi lábszáraiban gyönyörködik;
    Péld. 21,31., 1 Sám. 17,47.
11. Az õt félõkben gyönyörködik az Úr, a kik kegyelmében reménykednek.
    Zsolt. 33,18.
12. Dicsõitsd Jeruzsálem az Urat! Dicsérd, oh Sion, a te Istenedet!
13. Mert erõsekké teszi kapuid zárait, s megáldja benned a te fiaidat.
14. Békességet ád határaidnak, megelégít téged a legjobb búzával.
    5 Móz. 32,13., 5 Móz. 32,14.
15. Leküldi parancsolatát a földre, nagy hirtelen lefut az õ rendelete!
16. Olyan havat ád, mint a gyapjú, és szórja a deret, mint a port.
    Jób. 37,5.
17. Darabokban szórja le jegét: ki állhatna meg az õ fagya elõtt?
    Jób. 37,9.
18. Kibocsátja szavát s szétolvasztja õket; megindítja szelét s vizek folydogálnak.
19. Közli igéit Jákóbbal, törvényeit s végzéseit Izráellel.
    5 Móz. 4,7., 5 Móz. 4,8., Zsolt. 78,5.
20. Nem tesz így egyetlen néppel sem; végzéseit sem tudatja velök. Dicsérjétek az Urat!
    Eféz. 2,12.

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30, 31, 32, 33, 34, 35, 36, 37, 38, 39, 40, 41, 42, 43, 44, 45, 46, 47, 48, 49, 50, 51, 52, 53, 54, 55, 56, 57, 58, 59, 60, 61, 62, 63, 64, 65, 66, 67, 68, 69, 70, 71, 72, 73, 74, 75, 76, 77, 78, 79, 80, 81, 82, 83, 84, 85, 86, 87, 88, 89, 90, 91, 92, 93, 94, 95, 96, 97, 98, 99, 100, 101, 102, 103, 104, 105, 106, 107, 108, 109, 110, 111, 112, 113, 114, 115, 116, 117, 118, 119, 120, 121, 122, 123, 124, 125, 126, 127, 128, 129, 130, 131, 132, 133, 134, 135, 136, 137, 138, 139, 140, 141, 142, 143, 144, 145, 146, 147, 148, 149, 150.