A MÁTÉ ÍRÁSA SZERINT VALÓ SZENT EVANGYÉLIOM
- És elõszólítván tizenkét tanítványát, hatalmat ada nékik a tisztátalan lelkek felett, hogy kiûzzék azokat, és gyógyítsanak minden betegséget és minden erõtelenséget.
Márk. 6,7.,
Márk. 6,13.,
Luk. 9,1.,
Luk. 9,15.
- A tizenkét apostol nevei pedig ezek: Elsõ Simon, a kit Péternek hívnak, és András, az õ testvére; Jakab, a Zebedeus fia, és János az õ testvére;
- Filep és Bertalan; Tamás és Máté, a vámszedõ; Jakab, az Alfeus fia, és Lebbeus, a kit Taddeusnak hívtak;
- Simon a kananita, és Judás, az Iskariotes, a ki el is árulta õt.
- Ezt a tizenkettõt küldé ki Jézus, és megparancsolá nékik, mondván: Pogányok útjára ne menjetek, és Samaritánusok városába ne menjetek be;
- Hanem menjetek inkább Izráel házának eltévelyedett juhaihoz.
Mát. 15,24.,
Csel. 13,46.
- Elmenvén pedig prédikáljatok, mondván: Elközelített a mennyeknek országa.
Mát. 4,17.,
Luk. 10,9.
- Betegeket gyógyítsatok, poklosokat tisztítsatok, halottakat támasszatok, ördögöket ûzzetek. Ingyen vettétek, ingyen adjátok.
Csel. 20,33.
- Ne szerezzetek aranyat, se ezüstöt, se réz-pénzt a ti erszényetekbe,
- Se útitáskát, se két ruhát, se sarut, se pálczát; mert + méltó a munkás az õ táplálékára.
Luk. 10,4.,
1 Tim. 5,18.,
4 Móz. 18,31.
- A mely városba vagy faluba pedig bementek, tudakozzátok meg, ki abban méltó; és ott maradjatok, a míg tovább mehettek.
Márk. 6,10.,
Luk. 10,7.
- Ha pedig bementek a házba, köszöntsétek azt.
Luk. 10,5.,
Luk. 10,6.
- És ha méltó a ház, szálljon a ti békességtek reá; ha pedig nem méltó, a ti békességtek rátok térjen vissza.
- És ha valaki nem fogad be titeket, és nem hallgatja a ti beszédeteket, mikor kimentek abból a házból, vagy városból, lábaitok porát is verjétek le.
Luk. 10,10.,
Luk. 10,12.,
Csel. 13,51.,
Csel. 18,6.
- Bizony mondom néktek: Az ítélet napján könnyebb lesz a Sodoma és Gomora földjének dolga, mint annak a városnak.
Mát. 11,24.,
Luk. 20,47.
- Ímé, én elbocsátlak titeket, mint juhokat a farkasok közé; + legyetek azért okosak mint a kígyók, és szelidek mint a galambok.
Luk. 10,3.,
Róm. 16,19.,
Eféz. 5,15.
- De óvakodjatok az emberektõl; mert törvényszékekre adnak titeket és az õ gyülekezeteikben megostoroznak titeket;
Mát. 24,9.
- És helytartók és királyok elé visznek titeket érettem, bizonyságul õ magoknak és a pogányoknak.
Mát. 24,14.,
Csel. 25,23.,
Csel. 27,24.
- De mikor átadnak titeket, ne aggodalmaskodjatok, mi módon vagy mit szóljatok; mert megadatik néktek abban az órában, mit mondjatok.
Márk. 13,11.,
Luk. 12,11.,
Luk. 12,12.
- Mert nem ti vagytok, a kik szóltok, hanem a ti Atyátoknak Lelke az, a ki szól ti bennetek.
1 Kor. 2,4.
- Halálra adja pedig testvér testvérét, atya gyermekét; támadnak magzatok szüleik ellen, és megöletik õket.
- És gyûlöletesek lesztek, mindenki elõtt az én nevemért; de a ki mindvégig megáll, az megtartatik.
Mát. 24,9.,
Mát. 24,13.
- Mikor pedig abban a városban üldöznek titeket, szaladjatok a másikba. Mert bizony mondom néktek: be sem járjátok Izráel városait, míg az embernek Fia eljövend.
Mát. 16,28.
- Nem fölebbvaló a tanítvány a tanítónál, sem a szolga az õ uránál.
Luk. 6,40.,
Ján. 13,16.,
Ján. 15,20.
- Elég a tanítványnak, ha olyan mint a mestere, és a szolga mint az õ Ura. Ha a házigazdát Belzebubnak hívták, mennyivel inkább az õ házanépét?!
Mát. 12,24.
- Azért ne féljetek tõlök. Mert nincs oly rejtett dolog, a mi napfényre ne jõne; és oly titok, a mi ki ne tudódnék.
Márk. 4,22.,
Luk. 8,17.,
Luk. 12,2.
- A mit néktek a sötétben mondok, a világosságban mondjátok; és a mit fülbe súgva hallotok, a háztetõkrõl hirdessétek.
- És ne féljetek azoktól, a kik a testet ölik meg, a lelket pedig meg nem ölhetik; hanem attól féljetek inkább, a ki mind a + lelket, mind a testet elvesztheti a gyehennában.
Luk. 12,4.,
Luk. 12,5.,
Jak. 4,12.
- Nemde, két verebecskét meg lehet venni egy kis fillérért? És egy sem esik azok közül a földre a ti Atyátok akarata nélkül!
Luk. 12,6.,
Luk. 12,7.
- Néktek pedig még a fejetek hajszálai is mind számon vannak.
- Ne féljetek azért; ti sok verebecskénél drágábbak vagytok.
- Valaki azért vallást tesz én rólam az emberek elõtt, én is vallást teszek arról az én mennyei Atyám elõtt;
- A ki pedig megtagad engem az emberek elõtt, én is megtagadom azt az én mennyei Atyám elõtt.
Márk. 8,38.,
Luk. 9,26.,
Luk. 12,9.
- Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy békességet bocsássak e földre; nem azért jöttem, hogy békességet bocsássak, hanem hogy fegyvert.
- Mert azért jöttem, hogy meghasonlást támaszszak az ember és az õ atyja, a leány és az õ anyja, a meny és az õ napa közt;
- És hogy az embernek ellensége legyen az õ házanépe.
Mik. 7,6.,
Luk. 12,51.,
Luk. 12,53.
- A ki inkább szereti atyját és anyját, hogynem engemet, nem méltó én hozzám; és a ki inkább szereti fiát és leányát, hogynem engemet, nem méltó én hozzám.
5 Móz. 33,9.,
Luk. 14,26.,
Luk. 14,27.
- És a ki föl nem veszi az õ keresztjét és úgy nem követ engem, nem méltó én hozzám.
Mát. 16,24.,
Mát. 16,25.,
Márk. 8,34.,
Luk. 9,23.,
Luk. 14,27.
- A ki megtalálja az õ életét, elveszti azt; és a ki elveszti az õ életét én érettem, megtalálja azt.
Mát. 16,25.,
Márk. 8,35.,
Luk. 9,24.,
Luk. 17,33.,
Ján. 12,25.
- A ki titeket befogad, engem fogad be; és a ki engem befogad, azt fogadja be, a ki engem küldött.
Mát. 18,5.,
Luk. 9,48.,
Ján. 13,20.
- A ki befogadja a prófétát próféta nevében, prófétának jutalmát veszi; és aki befogadja az igazat igaznak nevében, igaznak jutalmát veszi;
- És a ki inni ád egynek e kicsinyek közül, csak egy pohár hideg vizet tanítvány nevében, bizony mondom néktek, el nem vesztheti jutalmát.
Mát. 25,40.,
Márk. 9,41.