31. Fejezet: ZSOLTÁROK KÖNYVE

1. Az éneklőmesternek, Dávid zsoltára.
2. Te benned bíztam, Uram! Ne szégyenüljek meg soha; igazságoddal szabadíts meg engem.
   Zsolt. 22,6., Zsolt. 71,1.
3. Hajtsd hozzám füledet, hamar szabadíts meg; légy nékem erős kőszálam, erődített házam, hogy megtarts engem.
   Zsolt. 71,3., Péld. 18,10.
4. Mert kősziklám és védőváram vagy te; vezess hát engem a te nevedért és vezérelj engemet.
   Zsolt. 25,11.
5. Ments ki engem a hálóból, a melyet titkon vetettek nékem; hiszen te vagy az én erősségem.
6. Kezedre bízom lelkemet, te váltasz meg engemet, oh Uram, hűséges Isten.
7. Gyűlölöm a hazug hiúságok híveit, és az Úrban bízom én.
8. Hadd vigadjak és örüljek a te kegyelmednek, a miért meglátod nyomorúságomat és megismered a háborúságokban lelkemet;
9. És nem rekesztesz be engem ellenség kezébe, sőt tágas térre állatod lábaimat.
10. Könyörülj rajtam, Uram, mert szorongattatom; elsenyved a búbánat miatt szemem, lelkem, testem.
    Jób. 17,6., Zsolt. 6,8.
11. Mert bánatban enyészik életem, és sóhajtásban múlnak éveim; bűnöm miatt roskadoz erőm, és kiasznak csontjaim.
12. Temérdek üldözőm miatt csúfsággá lettem, kivált szomszédaimé, és ismerőseimnek félelmévé; a kik az utczán látnak, elfutnak tőlem.
13. Töröltettem, akár a halott, az emlékezetből; olyanná lettem, mint az elroshadt edény.
14. Mert hallottam sokak rágalmát, iszonyatosságot mindenfelől, a mint együtt tanácskoztak ellenem, és tervezték, hogy elrabolják lelkemet.
15. De én benned bízom, Uram! Azt mondom: Te vagy Istenem.
    Zsolt. 22,11.
16. Életem ideje kezedben van: szabadíts meg ellenségeim kezéből és üldözőimtől.
    Jób. 14,5.
17. Világosítsd meg orczádat a te szolgádon, tarts meg engem jóvoltodból.
    Zsolt. 4,7.
18. Uram, ne szégyenüljek meg, mivelhogy hívlak téged; a gonoszok szégyenüljenek meg és pusztuljanak a Seolba.
    Zsolt. 6,11.
19. A hazug ajkak némuljanak el, a melyek vakmerően szólnak az igaz ellen, kevélységgel és megvetéssel.
    Péld. 14,3., Zsolt. 52,3., Zsolt. 52,4.
20. Mily bőséges a te jóságod, a melyet fentartasz a téged félőknek, és megbizonyítasz a te benned bízókon az emberek fiai előtt.
    Ésa. 64,1., 1 Kor. 2,9.
21. Elrejted őket a te orczádnak rejtekében az emberek zendülései elől; sátorban őrzöd őket + a perpatvarkodó nyelvektől.
    Zsolt. 27,5., Zsolt. 52,3., Zsolt. 52,5.
22. Áldott az Úr, hogy csodálatossá tette kegyelmét rajtam, mint egy megerősített városon!
23. Én ugyan azt gondoltam ijedtemben: Elvettettem szemeid elől; de mégis, meghallgattad esedezéseimnek szavát, mikor kiáltottam hozzád.
    Ésa. 38,11., Ésa. 38,12.
24. Szeressétek az Urat mind ti ő kedveltjei; a híveket megőrzi az Úr és bőven megfizet a + kevélyen cselekvőknek!
    Zsolt. 34,10., Róm. 2,6., Róm. 2,9.
25. Legyetek erősek és bátorodjék a ti szívetek mindnyájan, a kik várjátok az Urat!
    Zsolt. 27,4.