71. Fejezet: ZSOLTÁROK KÖNYVE

1. Te benned bízom, Uram! Ne szégyenüljek meg soha.
   Zsolt. 125,1.
2. A te igazságod szerint ments meg és szabadíts meg engem; hajtsd hozzám füledet és tarts meg engem.
   Zsolt. 31,2., Dán. 9,16.
3. Légy sziklaváram, a hova menekülhessek szüntelen; rendelkezzél megtartásom felől, mert kőszálam és erősségem vagy te.
   Péld. 18,10.
4. Én Istenem, szabadíts meg engem a gonosznak kezéből; a hamisnak és kegyetlennek markából!
5. Mert te vagy az én reménységem, oh Uram, Istenem, és bizodalmam gyermekségemtől fogva!
   Zsolt. 22,10., Zsolt. 22,11.
6. Reád támaszkodom születésem óta; anyámnak méhéből te vontál ki engem; rólad szól az én dicséretem szüntelen.
7. Mintegy csudává lettem sokaknak; de te vagy az én erős bizodalmam.
8. Megtelik szájam dicséreteddel, minden napon a te dicsőségeddel.
9. Ne vess el engem az én vénségemnek idején; mikor elfogy az én erőm, ne hagyj el engem!
10. Mert felőlem szólanak elleneim, és a kik életemre törnek, együtt tanácskoznak,
    Zsolt. 64,6., Zsolt. 64,7.
11. Mondván: Az Isten elhagyta őt! Kergessétek és fogjátok meg, mert nincs, a ki megszabadítsa.
12. Oh Isten, ne távozzál el tőlem! Én Istenem, siess segítségemre!
    Zsolt. 70,2., Zsolt. 70,4.
13. Szégyenüljenek meg és enyészszenek el életemnek ellenségei; borítsa szégyen és gyalázat azokat, a kik vesztemre törnek!
14. Én pedig szüntelen reménylek, és szaporítom minden te dicséretedet.
15. Szájam beszéli a te igazságodat, minden nap a te szabadításodat, mert számát sem tudom.
    Zsolt. 139,17.
16. Az Úr Istennek nagy tetteivel járok; csak a te igazságodról emlékezem!
    Zsolt. 3,6., Zsolt. 3,7.
17. Oh Isten, gyermekségemtől tanítottál engem; és mind mostanig hirdetem a te csudadolgaidat.
18. Vénségemig és megőszülésemig se hagyj el engem, oh Isten, hogy hirdessem a te karodat e nemzetségnek, és minden következendőnek a te nagy tetteidet.
    Zsolt. 18,1., Zsolt. 18,51.
19. Hisz a te igazságod, oh Isten, felhat az égig, mert nagyságos dolgokat cselekedtél; kicsoda hasonló te hozzád, oh Isten?!
20. A ki sok bajt és nyomorúságot éreztettél velünk, de ismét megelevenítesz, és a föld mélységéből ismét felhozol minket.
    Zsolt. 18,1., Zsolt. 18,19., Zsolt. 18,44., Zsolt. 49,16., Zsolt. 80,13.
21. Megsokasítod az én nagyságomat; hozzám fordulsz és megvigasztalsz engem.
22. Én is tisztellek téged lanttal a te hűségedért, én Istenem! Éneklek néked hárfával, oh Izráelnek szentje!
23. Örvendeznek az én ajakim, hogy énekelhetek néked, és lelkem is, a melyet megváltottál.
    Zsolt. 63,6., Zsolt. 63,8.
24. Nyelvem is minden napon hirdeti a te igazságodat, mert megszégyenültek és gyalázattal illettettek, a kik vesztemre törnek.