57. Fejezet: ZSOLTÁROK KÖNYVE

1. Az éneklőmesternek az altashétre; Dávid miktámja; mikor Saul elől a barlangba menekült.
   1 Sám. 22,1., 1 Sám. 24,1., 1 Sám. 24,4.
2. Könyörülj rajtam, oh Isten könyörülj rajtam, mert benned bízik az én lelkem; és szárnyaid árnyékába menekülök, a míg elvonulnak a veszedelmek.
   Zsolt. 36,8., 5 Móz. 32,11., 5 Móz. 32,12.
3. A magasságos Istenhez kiáltok; Istenhez, a ki jót végez felőlem.
   Zsolt. 138,8., 1 Sám. 16,1., 1 Sám. 16,13., 1 Sám. 23,17.
4. Elküld a mennyből és megtart engem: meggyalázza az engem elnyelőt. Szela. Elküldi Isten az ő kegyelmét és hűségét.
   Zsolt. 61,8.
5. Az én lelkem oroszlánok között van, tűzokádók között fekszem, emberek között, a kiknek foguk dárda és nyilak, nyelvök pedig éles szablya.
   Jak. 3,6., Jak. 3,8.
6. Magasztaltassál fel az egek felett, oh Isten! Mind az egész földön legyen a te dicsőséged!
   Zsolt. 108,6., Zsolt. 108,7.
7. Hálót készítettek lábaimnak, lelkem meggörnyedett; vermet ástak én előttem, de ők estek abba. Szela.
   Zsolt. 7,16., Zsolt. 9,16.
8. Kész az én szívem, oh Isten, kész az én szívem; hadd énekeljek és zengedezzek!
   Zsolt. 108,2., Zsolt. 108,7.
9. Serkenj fel én dicsőségem, serkenj fel te lant és hárfa, hadd költsem fel a hajnalt!
   Zsolt. 5,4.
10. Hálát adok néked, én Uram, a népek között, és zengedezek néked a nemzetek között.
    Zsolt. 108,4.
11. Mert nagy az egekig a te kegyelmed, és a felhőkig a te hűséged.
    Zsolt. 36,6.
12. Magasztaltassál fel az egek felett, oh Isten! Mind az egész földön legyen a te dicsőséged!